Miért vonzódunk az édes ízekhez?

A csecsemők néhány nap szoptatás után már képesek felismerni az anyatej illatát, sőt ki is tudják választani a többi közül – állítja dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „Nálatok van otthon cukor” című konferenciáján mindezek mellett az ízlelés anatómiájáról és a magyar lakosság élelmiszerfogyasztási szokásairól is beszéltek.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 06. bencze.aron

A csecsemők néhány nap szoptatás után már képesek felismerni az anyatej illatát, sőt ki is tudják választani a többi közül – állítja dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „Nálatok van otthon cukor” című konferenciáján mindezek mellett az ízlelés anatómiájáról és a magyar lakosság élelmiszerfogyasztási szokásairól is beszéltek.


A XIX. század második felében egy főre jutó éves cukorfogyasztásunk 3 kilogramm volt, azonban ez az adat napjainkban már meghaladja a 30 kilogrammot. dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint ez abszolút nem véletlen, ugyanis az édes íz az oldottság és az elengedettség állapotát idézi elő az emberben, épp úgy, mint az anyatej, aminek íze és illata is édeskés. Azért vágyunk az édességre, mert előhívja az édes ízzel párosult kellemes testi-lelki állapotot, azt a biztonságérzést, melyet édesanyánk nyújtott kiskorunkban – hangsúlyozta a szakember, hozzáfűzve: ráadásul a szénhidrát-bevitel elősegíti a magasabb szerotonin-szintet, azaz a „boldogsághormon” termelődését. Mint mondta, a csecsemőnél elsőként az ízlelés és a szaglás alakul ki, és a kisbabák néhány nap szoptatás után már képesek felismerni az anyatej illatát. Almási arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az ember „degeszre eszi magát”, a desszertre mégis marad egy kis hely a gyomorban. Ez is azt jelzi, hogy az édes ízek az oldottságot idézik elő az emberben – magyarázta.

Az íz-érzés pszichológiájáról szólva a klinikai szakpszichológus úgy fogalmazott, az íz-érzékelő receptorok főként a nyelven elhelyezkedő ízlelő-szemölcsökön megtalálható ízlelőbimbókon helyezkednek el. Az ingerület elsőként az ízlelő-központba (hipotalamuszba) jut el, ami a nyálelválasztást és az étvágyat is meghatározza. A nyelven, szájban (lágy-szájpad, garat) elhelyezkedő receptorok érzékenysége területenként eltérő a különböző ízekre. Az íz-érzéklet összetett folyamat – mutatott rá Almási, több érzéklet is szerepet játszik benne, nem csupán a nyelv segítségével érzékelt alap-ízek. 5-féle alap-ízt (édes, savanyú, keserű sós) különböztetünk meg, melyek közül az umami kevésbé ismert. Az umami japánoknál ismert, fehérjében gazdag, húsos, erős ízt jelent. A szakpszichológus hozzátette: további lehetséges alap-ízek kapcsán jelenleg is folynak kutatások (pl. zsíros és fémes).

Anyáink főztje

Az egészséges táplakozásnak az alapja a megfelelő tápanyag bevitel, ezt elsősorban a környezetünkben fellelhető élelmiszerekből kell fedeznünk – hangsúlyozta előadásában Lichthammer Adrienn, antropológus, dietetikus. Véleménye szerint ez azonban csak látszólag egyszerű, hiszen ha jól tudnánk teljesíteni ezt a nem túl bonyolultnak tűnő feladatot, nem lenne elhízás, kóros soványság, valamint az egyéb táplálkozással összefüggő betegségek sem.

Mintegy 20 éve az OÉTI vezetésével (1985-88 között) végezték az első reprezentatív táplálkozási vizsgálatot Magyarországon.  Ennek eredményeként derült fény arra, hogy a felnőtt magyar lakosságnak a szükségesnél nagyobb az energiabevitele. Az energiatöbblet főleg a zsírokból származott, de szerepet játszott a túlzott cukorfogyasztás is, ugyanakkor az összes szénhidrát bevitel jelentősen alatta maradt a javasoltnak. A makrotápanyagok közül jellemző volt a túlzott fehérjebevitel domináló állati fehérje aránnyal. Az átlagos koleszterin bevitel igen nagy volt. Elégtelen volt az átlagos élelmi rost bevitel. Kimutatható volt a lakosság egy részében még vitaminok és ásványi anyagok hiánya is – sorolta az eredményeket a dietetikus.

A kilencvenes évek elején végzett második, majd a 2000 után kezdődő harmadik kutatás is hasonlóan rossz eredményt hoztak ráadásul 2000 óta a férfiak körében a középkorúaknál és az időseknél egyaránt nőtt a túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya. A nők körében csak a legidősebbek esetében következett be számottevő emelkedés.

A dietetikus végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a háztartási élelmiszer-fogyasztás szerkezete is átalakult. Az állati eredetű zsiradékok fogyasztása jelentősen csökkent, az olajfogyasztás stabilizálódni látszik. Az egészségesebb táplálkozás felé való elmozdulást pedig a cukor- és a cereáliafogyasztás visszaesése jelzi.