Mit tegyünk, ha a pici beveri a fejét?

A picik szinte heti rendszerességgel esnek-kelnek, sok esetben a fejüket is beverik. Ezek többnyire ártalmatlan balesetek, de vajon mennyire kell komolyan venni, ha a gyerek gyakran beüti a fejét? És mik a jelei, ha agyrázkódást szenvedett?

Az agyunk egy rendkívül puha szervünk, melyet a kemény koponyacsont és az agyfolyadék védelmez. Normál körülmények között az agyfolyadéknak az a szerepe, hogy megakadályozza az agynak a koponyához való ütődését. Csakhogy abban az esetben, mikor a test hirtelen, nagy erejű ütést kap, az agyfolyadék nem képes teljes mértékben megvédeni az agyat, ami a koponyához ütődik, és átmenetileg zavar áll be a működésében. Agyrázkódás leggyakrabban verekedés, esés, játszótéri sérülés, autó- vagy biciklibaleset következtében történik.

Mire figyeljünk?

A következmények vegetatív tünetek, a fejfájás, szédülés, hányinger vagy hányás változó intenzitásúak, elmúlhatnak, majd újra jelentkezhetnek. A sérült aluszékonnyá, fáradttá és levertté válik. Erős fejfájás sem ritka, csecsemők esetében pedig az éles, szinte visító sírás jelezheti a fájdalmat. A szülőket nagyon megriaszthatja, ha a gyermek zavart lesz, elveszti a térben és időben való tájékozódási képességét, és esetleg egyszerű kérdésekre sem tud helyes választ adni, nem tudja, hogy hol van éppen, vagy milyen nap van. A tünetek megjelenéséért nemcsak az agyállományt közvetlenül ért erőhatás, hanem a sérülés következtében kialakuló agyvizenyő is felelős lehet.

Agyrázkódás tüneteit mutató gyermeket soha ne küldjünk gyalog és felnőtt kísérő nélkül orvoshoz, mert útközben rosszullét, állapotromlás jelentkezhet. Ilyen esetmben mindig hívjunk mentőt! A késedelem a gyerek életébe kerülhet, a gyermekkori sérülések és halálesetek túlnyomó többsége a sérült gyermek gyors, 20 percen belüli szakorvosi ellátásával jelentősen csökkenthető.

Hogyan kezelik az agyrázkódást?

Amennyiben az orvos úgy gondolja, a sérültnek agyrázkódása van, egyszerű kérdéseket tesz fel az agyműködést ellenőrizendő, ezt követően az egyensúlyt, a koordinációs készségeket és a reflexeket vizsgálja. Súlyosabb esetekben röntgen, CT vagy MRI-vizsgálat következhet annak megállapítására, hogy hol van a sérülés pontos helye, milyen annak jellege, mekkora a kiterjedése.

Az agyrázkódás elsődleges kezelése a sérült nyugalmának biztosítása és megfigyelése. Amennyiben a beteg eszméletlen, helyezzük stabil oldalfekvésbe. Mivel az agyrázkódást szenvedett beteg gyakran hány, fontos a légzés és a keringés megfigyelése, a szabad légutak biztosítása. Lényeges, hogy a beteg minél többet pihenjen, aludjon. Fájdalomcsillapító gyógyszerek és az ütés helyének jeges borogatása is ajánlott.

A másodlagos agysérülés elkerülése érdekében a gyereknek néhány napig, esetenként hétig tartózkodni kell az olyan jellegű tevékenységektől, melyek ismételt agyrázkódást okozhatnak.

Vigyázni kell a tinédzsereknek is!

Azok a tinédzserek, akik agyrázkódást szenvedtek, a gyermekeknél és a felnőtteknél sokkal érzékenyebbek annak utóhatásaira, állapították meg kanadai kutatók. Az agyrázkódás a rövid távú memóriára van hatással a fiataloknál, ez összefüggésben áll az olvasással, a számolással, a hatások pedig hat hónapig vagy ennél is több ideig eltarthatnak.

Ellentétben azzal a hiedelemmel, hogy a gyermek gyorsan túlteszi magát az agyrázkódáson, hiszen az agya sokkal rugalmasabb, kiderült: a gyermekek jóval érzékenyebbek az agy sérüléseinek hatásaira, mint a felnőttek.