Mit tesz a kormány a dizájnerdrogok ellen?

Hétfőn megkezdődött az ENSZ Kábítószerek Bizottságának (CND) 56. ülésszaka, amelyen – magyar részvétellel – a globális kábítószerpolitikáról egyeztetnek. Az öt napos konferenciát megelőzően éppen a dizájnerdrogok példátlan terjedésére figyelmeztetett a nemzetközi szervezet, a téma természetesen szóba kerül a héten.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Bécsi Központjában tartott öt napos konferenciáján a globális kábítószerpolitikáról, a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentéséről, az ENSZ kábítószerügyi egyezményeinek végrehajtásáról és a drogok előállításához szükséges vegyszerek ellenőrzéséről tárgyalnak. A konferencián magyar delegáció is képviselteti magát, melyet Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vezeti.

A szakértők ezen a héten készítik elő az ENSZ globális drogstratégiáját meghatározó Politikai Deklaráció jövő évi felülvizsgálatát. Emellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kábítószerfüggőség Szakértői Bizottságának ajánlása alapján tárgyalnak két – a gyógyászatban alkalmazott – pszichoaktív hatóanyag átsorolásáról is. Ez a kérdéskör azért jelentős, mert a tagországok döntenek arról, hogy az átsorolás révén ezek a szerek szigorúbban ellenőrzöttnek minősüljenek-e, avagy kikerüljenek abból a kategóriából. Mindenki számára kötelező érvényű döntés a szavazásban résztvevő tagállamok kétharmadának egyöntetű szavazatával születhet.

Feltehetően nem véletlenül, éppen a konferencia kezdete előtt néhány nappal hozta nyilvánosságra jelentését az ENSZ, melyben a dizájnerdrogok rohamos terjedésére figyelmeztettek. Mint írták, csak Európában minden héten legalább egy új szer jelenik meg a piacon. Az elmúlt két évben megduplázódott az Európai Unió tagállamaiban az ilyen anyagokat forgalmazó internetes oldalak száma. 2012-ban 690 ilyen honlap működött az INCB ismeretei szerint.

Megkeresésünkre a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója a hazai fiatalok drogfogyasztási szokásaival kapcsolatban egy 2011-es felmérésre hívta fel a figyelmet, amelyből kiderült, a megkérdezett 16 éves fiatalok 19,9 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ennél magasabb, 24,9 százaléka volt azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert (a tiltott szerek mellett mágikus gombát, egyéb opiátokat pl. mákteát, szerves oldószereket, patront/lufit, mefedront). A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás (orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók és alkohol gyógyszerrel együtt) életprevalencia értéke 14,7 százaléka volt. Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 16 éves diákok körében 28,8 százaléka volt. A fiúk 28,3 százaléka, a lányoknak pedig 29,4 százalékafogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert élete során.

Hazánk támogatja egy globális adatbázis létrehozását

A kormány keményen fel akar lépni a dizájnerdrogok ellen, és így támogatja egy globális adatbázis létrehozását – ezt már Kiss Norbert nyilatkozta az MTI-nek Bécsből. Az ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kifejtette, az Egyesült Királyság határozati javaslatban szorgalmazza egy ilyen korai globális előrejelző rendszer létrehozását, ezt más országokkal együtt Magyarország is támogatja. Hozzátette, az ilyen, vegyi úton előállított, tudatmódosító hatású anyagokból szinte minden héten jelenik meg új a piacon, és ezzel a problémával minden országban találkozni lehet.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az EU nem minden országa ért egyet teljes mértékben a kezdeményezéssel. Egyes országok úgy látják, hogy a rendszer a dizájnerdrogok listázását jelentené a büntethetővé nyilvánítás céljával, és nem támogatják ezt a javaslatot. Kiss Norbert szerint Magyarország álláspontja az, hogy nem a már bevizsgált szerek listázásáról lenne szó, hanem egyfajta korai előrejelző rendszerről, ami az újonnan felbukkanó szerek jelzésével jobb prevenciót tesz lehetővé.

Kiss Norbert elmondta, az államtitkárság terve az, hogy előtérbe állítsa azokat a társadalmi problémákat, amik a kábítószer-fogyasztáshoz vezetnek. Míg sok harmadik világbeli országban a tömeges szegénység ilyen társadalmi probléma, Magyarországon néhány esetben az elszegényedés, máskor például a munkanélküliség áll a háttérben – mondta. „Sok esetben a sport is lehet megfelelő válasz a fiataloknak a drog helyett, azt szeretnénk, hogy valódi szenvedélyük a sport legyen” – mondta Kiss Norbert.

Szerettük volna megszólaltatni az Emmi illetékesét is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.

A Nemzeti Drogstratégia egyébként régóta készül, tervezete 2013. március 25-ig véleményezhető itt. Várhatóan idén ősznél előbb semmiképp sem kerülhet a parlament elé a tervezet.