Ne dobja ki, egye meg!

Évente egy óriás teherhajónyi élelem kerül szemétbe a magyar háztartásokból, és ennek többszöröse a gyártóktól, a kereskedelemből és a vendéglátásból. A szemétbe dobott étel nagy része menthető lenne, de a szigorú szabályok és a finnyás magyarok miatt a nagy részét inkább megsemmisítik. Magyarországon egyre több szegény ember él a kukázásból, de alig jut hozzájuk valami a több száz milliárd forintra rúgó pazarlásból.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 03. szabo.daniel

Évente egy óriás teherhajónyi élelem kerül szemétbe a magyar háztartásokból, és ennek többszöröse a gyártóktól, a kereskedelemből és a vendéglátásból. A szemétbe dobott étel nagy része menthető lenne, de a szigorú szabályok és a finnyás magyarok miatt a nagy részét inkább megsemmisítik. Magyarországon egyre több szegény ember él a kukázásból, de alig jut hozzájuk valami a több száz milliárd forintra rúgó pazarlásból.


Egy év alatt összesen 1,8 millió tonna még ehető élelmiszer kerül a szemétbe Magyarországon Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület (MÉE) elnöke szerint (a szervezet közvetítőként a felesleges élelem begyűjtésével és segélyként való szétosztásával foglalkozik). Ebben természetesen benne van mindaz, amit az élelmiszeripar, a kereskedelem és a vendéglátás szemétnek minősít.

Magyarországon az ENSZ és az EU adatai szerint egy ember átlagosan 40 kiló élelmet dob ki évente, ami összesen 400 ezer tonna. Ha kilónként 500 forintos értékkel számolunk, akkor a pazarlás 200 milliárd forintba kerül. A lakossági szemétben minden benne van az éppen lejárt szavatosságú olajtól a tányér szélén hagyott maradékig. “Az már ízlés dolga, hogy valaki hajlandó-e megenni az alma vagy a kenyér héját, vagy kidobja” – mondja a szemét összetételéről Cseh Balázs.