Ne oldd meg a gyerek helyett a matekleckét!

Egy gyermek önállótlanságának hátterében legtöbbször a szülők nevelési módszerei állnak. Ezek nem feltétlenül tudatosak, ettől még van felelősségünk. Semmiképp se oldjuk meg helyette a házi feladatot, mert lehet, hogy pirospontot kap, de hosszú távon semmiképp nem válik a javára.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 17. szabo.daniel

Egy gyermek önállótlanságának hátterében legtöbbször a szülők nevelési módszerei állnak. Ezek nem feltétlenül tudatosak, ettől még van felelősségünk. Semmiképp se oldjuk meg helyette a házi feladatot, mert lehet, hogy pirospontot kap, de hosszú távon semmiképp nem válik a javára.


Vezessük rá!

Egy szülő nem kerülheti ki a házi feladat megoldásába való bekapcsolódást. Minél kisebb a gyerek annál kevésbé. Nagyon fontos viszont, hogy ne a könnyebb utat válasszuk: bármilyen fáradtak vagyunk is, vezessük rá a gyereket a megoldásra, ne oldjuk meg helyette a feladatot, mert így rátanulhat a passzivitásra és a tehetetlenségre – mondja kérdésünkre Bakondi Gábor klinikai szakpszichológus. Mint hangsúlyozza, kérdésekkel kell elvezetni a megoldáshoz,mely elég sikerélményt nyújt számára,hogy legközelebb is érdekesnek találja a feladatot.

A cél az önálló tanulás

A szülőnek mindig szerepe lehet a gyermeke tanulásában, legfeljebb ez a szerep változik. Alsó tagozatban a részvétel intenzív. Ekkor adhatjuk át a gyermeknek a tudás, a kíváncsiság örömét. Felsőben a cél már az önálló tanulás, és hatékony tanulási technikák elsajátítása. A szülő “kikérdező” szerepe mindvégig, akár az egyetemig is fenn maradhat. A felnőtt bevonódásának mértéke függhet a gyerek képességeitől, az esetlegesen jelen lévő tanulási zavaroktól (diszlexia, diszgráfia…) is. A gyengébb képességek és a tanulási problémák jobban igénylik a szülő aktív részvételét a tanulásban.

Mi áll az önállótlanság hátterében?

A gyerek önállótlanságának hátterében legtöbbször a szülők nevelési módszerei állnak, melyek nem mindig tudatosak. Sokszor a szülő maga is „túlféltett” gyermek volt, szorongó szülők nevelték, akik azt közvetítették, hogy a világ veszélyes hely.

Más esetben, leginkább az anya érzelmi igénye nem engedi felnőni a gyermeket. A háttérben ilyenkor sokszor megromlott házasság áll. Ebből az következik, hogy a szülőnek kell átértékelnie hozzáállását, és elhinnie: a gyerek érdeke az önállósodás. Nagy szerepe van itt az édesapáknak, akik ellensúlyozhatják az anyai féltést.

Saját igénnyé tehető a kötelesség teljesítése?

Bakondi Gábor szerint az általános elv lehet, amit már Maria Montessori olasz pedagógus megfogalmazott: Csak akkor segítsünk a gyereknek, ha ő maga kéri. Minden kisgyermek azzal a természetes igénnyel születik, hogy ő maga akar megoldani mindent (jó példa erre a dackorszak). Ettől aztán akaratának letörésével a szülő elveheti a kedvét, így a gyerek tehetetlenné, passzívvá válik, nincs lehetősége megtapasztalni saját képességeit, hatékonyságát. Semmiképpen ne szoktassuk rá a gyermeket arra, hogy kiszolgáljuk, hanem életkorához mérten engedjük, hogy megtapasztalja saját önállóságát és tetteinek következményeit. A már elkényeztetett gyermek nevelése pedig sok következetességet és egyértelmű szabályokat igényel.

Bakondi Gábor
klinikai gyermek szakpszichológus

Email: gabrielbakondi [at] gmail [dot] com

Tel:  20-8245379