Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Nem is dolgozom sokat, csak 8 helyett 15 órát…

Nem is dolgozom sokat, csak 8 helyett 15 órát…

Nem is dolgozom olyan sokat! Szalad ki a számon számtalan esetben. Aztán kicsit átgondolom, hogy mennyi az a “nem sok”. És akkor rádöbbenek, hogy azért nem aprózom el.

Írta: Vajda Boglárka,

Valódi betegség

A munkamániának számtalan fajtája van. A napokban olvastam, hogy Japánban konkrétan belehalnak a munkába. Egy kicsit utánajártam, ott mit jelent a mondat: “Annyit dolgozom, hogy meghalok.”

A karoshi szó szerint azt jelenti: túlórázás miatti halál. Az ide vezető út leginkább szívrohammal, stroke-kal, stresszhez vagy (kapaszkodjatok meg) éhezéssel van kikövezve.

Az első karoshi-esetet 1969-ben dokumentálták, amikor egy 29 éves férfi annyira sokat dolgozott, hogy a szervezete nem bírta tovább és feladta. A fogalmat 1978-ban vezeték be, és ekkoriban kezdték vizsgálni, mi vezethet ahhoz, hogy valaki szó szerint halálra dolgozza magát.

A fizikai terhelés mellett a mentális stressz a fő oka a karoshinak. Japánban rengetegen követnek el épp emiatt öngyilkosságot, mivel vagy annyira felőrli személyiségüket és józan ítélőképességüket a folyamatos stressz, hogy önpusztítókká válnak, vagy úgy érzik, soha nem lesznek képesek a japán vállalatok elvárásait teljesíteni. A japán cégek jellemzően még gazdasági visszaesések idején is azt követelik alkalmazottaiktól, hogy erőn felül teljesítsenek, növelve a nyereséget, s ezt nagyon sokan képtelenek elviselni. A felmondásra való kényszerítés, a zaklatás, az elbocsájtások ugyancsak hozzárájulnak a karoshi-esetek növekedéséhez.

Társadalmi hatások

Tudni kell, hogy Japánban alig fizetnek a túlórákért. Ennek ellenére a legtöbb embernek „alap”, hogy nem megy haza a nyolc óra leteltével. Természetesen ezt a cégek nyugodt mosollyal nyugtázzák, miközben abszolút tisztában vannak vele, mennyire ramaty állapotban vannak dolgozóik. Sebaj: ha kiesnek, ezrek jelentkeznek a helyükre.

Természetesen, amikor valaki végül belehal a túlórázásba, a családja gyakran követel kártérítést, de mivel azt nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy szívroham vagy egy stroke konkrétan annak tudható be, hogy az illető szétdolgozta magát, így az ilyen perek általában a felperes vereségével végződnek.

Ehhez képest, mi magyarok nem “halunk bele a munkába”. Szerencsére.

Mikortól beszélünk betegségről?

Ma, amikor a közép- és felső vezetők 70-80 százaléka heti 60 órát is dolgozik, fontos elkülöníteni a kitartó munkát a munkamániától. A fő különbség talán abban áll, hogy a mániás egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd, ráadásul a szabad idejét sem tudja örömszerző tevékenységekre fordítani.

Eleinte még csak azt tapasztalhatja a környezete, hogy egyre több időt fordít a munkájára, kevesebb időt szánt viszont a barátaira, családjára. Később már nem is lehet ezt szóba hozni előtte, hiszen agresszívvé válik, ha akadályozzák a ténykedéseiben. A következő fázisban a fordított hatékonyság jelentkezik, vagyis bár egyre többet vállal, egyre kevesebb feladatát tudja tökéletesen elvégezni. Végül eljut arra a szinte, amikor úgy érzi, teljesen kimerült, eljutott energiái határáig, számtalan fizikai tünetet észlel magán. Sajnos, a legtöbben már csak ilyenkor fordulnak orvoshoz, és elsősorban a fizikai tüneteik miatt.

Jelek

És most lássunk néhány intő jelet, ami azt igazolhatja, hogy munkamániás valaki.

  1. 10-12 óra munka után sem hagyja abba a tevékenységet. Állandóan a munkán jár az esze, “nem tud kilépni a munkahelyről” fejben.
  2. Reggel az első gondolata, vajon milyen emailek érkeztek éjjel? Milyen feladatai lesznek ma?
  3. Első a munka. Teljesen mindegy, hogy kinek van szüksége rá, csak a feladatai lebegnek a szeme előtt.
  4. Gyakrabban nyúl a pohár után, hogy a munkahelyi stresszt “kezelje”

Statisztikák

A norvégok a Bergen munkafüggőségi skálával határozták meg a munkamániát. 1124 dolgozónak hét tünetet kellett egy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozni (1: soha, 2: ritkán, 3: néha, 4: gyakran, 5: mindig), mindegyik pont a függőség egyik komponense. Aki a hétből legalább négy pontban 4-est vagy 5-öst adott, az munkamániásnak számít – zárójelben jelöljük, hogy a kérdésre a válaszadók hány százaléka felelt 4-essel vagy 5-össel.

  1. Milyen gyakran gondolsz arra, hogy hogyan tudnál több időt felszabadítani a munkának? (10,4 %)
  2. Milyen gyakran dolgozol sokkal többet, mint azt korábban tervezted? (30,5 %)
  3. Szoktál azért dolgozni, hogy kevésbé érezz bűntudatot, kevésbé szorongjál, illetve ne érezd magadat tehetetlennek vagy depressziósnak? (6,4 %)
  4. Előfordul, hogy azt mondják, kevesebbet kéne dolgoznod, de te nem fogadod meg a tanácsot? (8 %)
  5. Stresszelsz, ha eltiltanak a munkától? (12,3 %)
  6. Előnyben részesíted a munkát a hobbiddal, szabadidős tevékenységeiddel és a testmozgással szemben? (24,6 %)
  7. Annyit dolgozol, hogy annak már rossz hatása van az egészségedre? (11,8 %)

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Fegyelmezzen vagy kreativitásra neveljen az iskola?

Milyen iskolákat akarunk? Szóljon a kreativitásról és az önálló gondolkodásról,vagy adja meg inkább az alapokat és neveljen szigorú fegyelemmel? Persze...

Close