Nem is gondoljuk, de így eszünk mi is műanyagot!

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor - állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
kutatás
2018. április 06. MTI

A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg
tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.

A Heriot-Watt Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával.

A kutatók érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét.

Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe.

A tanulmány szerzőinek véleménye szerint az otthon készített ételekben kimutatott műanyagszemcsék nem az élelmiszerekből vagy a főzés folyamán kerültek a fogásokba, hanem a házi por révén.

“A háztartásokban előforduló porban vagy az általunk belélegzett levegőben lévő mikroműanyagok egyebek között a gumiabroncsokból, szőnyegekből, bútorszövetekből, de ruhaneműkből, például gyapjúkabátokból is származhatnak” – mondta Julian Kirby, a Friends of the Earth szervezet munkatársa.

Hozzátette: “a kormánynak azonnal meg kellene fogalmaznia egy akciótervet a műanyagszennyezés felszámolására, és kutatást indítania annak megállapítására, hogy a környezetben előforduló műanyagszemcsék milyen hatással lehetnek az emberi egészségre”.