Nem kell erőltetni!

Sokszor az anyukák szeretnék, ha a babájuk többet vagy többször enne, akkor lennének igazán nyugodtak. Érdemes megpróbálni elengedni ezt a témát és lehet, hogy magától is megoldódik.

Most tizenhat hónapos kisfiam, Marci öt hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott, utána kezdtük a hozzátáplálást. Annyira nyitott volt az új ízekre, hogy hét hónapos korára az ő “irányításával” már három étkezést kiváltottunk, egyévesen pedig végleg elhagyta az anyatejet. Az evéssel viszont egyre több problémánk lett. Először csak játékkal volt hajlandó enni, majd egyre több játék kellett, egy étkezés alkalmával már nyolc-tízféle, hogy megegyen egy rendes adag ételt. (Hozzáteszem, hogy korábban sosem adtam neki játékot az evésnél, az evés mindig csak evés volt, játék nélkül, egészen eddig.) Aztán jöttek a további gondok, hogy mivel foglaljam le, mert már játékkal sem akart enni, nem volt jó az etetőszékben, az asztalnál, a kisasztalnál, sehol. Egyszerűen nem akart enni, sehogy, semennyit. Harc lett az egész, én harcoltam vele, hogy egyen. Minden evés előtt gyomorgörcsöm volt, hogy most vajon mit talál ki, mennyit fog enni, azt is milyen módon, mennyi idő alatt… Eljutottunk oda, hogy utáltam leülni megetetni, mert egyszerűen rettegtem az egésztől. Kutakodtam, bújtam a netet, kérdezősködtem úton-útfélen, hogy mit tehetnék, mit tegyek, hogy javuljon a helyzet.