Nem kell minden gyereket fejleszteni!

Vajon kell-e fejleszteni a babákat, kisgyerekeket? Vajda Zsuzsanna pszichológust kérdeztük, aki hosszú évek óta foglalkozik ezzel a témával.

Elég beütni a keresőbe a fő hívószavakat, ömlik az információ. Majdhogynem a magzati kortól lehet a gyereket fejleszteni, tanítani, a jövőre felkészíteni. Speciális mozgásfejlesztés, az agykutatás eredményeire hivatkozó okosító programok, dévédék, nyelvtanulás… a sor szinte végtelen. Egy a közös bennük: az ígéret. Egy olyan ígéret, amely minden szülőnél célba talál. Hiszen ki nem kapja föl a fejét, ha azt hallja, hogy a gyerekéből többet is kihozhat?

Az persze nem titok, mindez drága dolog. Csak aki régóta és mélyen benne van, az tudja, hogy autókat, házakat adnak el azért, hogy az értelemben, mozgásban elmaradott gyerekek behozzák a hátrányukat. De a “fejlesztés” számtalan lehetőségét kínálják tökéletesen egészséges kisgyerekeknek is – gyakran úgy, hogy a fejlődés valamely fázisát kórosnak tüntetik fel.

Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár ezt röviden csak így kommentálja: “üzlet”. – A gyerekek fejlődésére nincsen pontos menetrend – mondja a szakértő. – Jómagam pszichobiznisznek nevezem a gyerekek fejlesztésére épülő iparágat, a babaangolt, a játékos fejlesztést, okosító eszközöket. Döbbenettel tapasztalom, hogy a játékgyártók úgy tesznek, mintha pontos menetrendjük volna arról, hogy egy bizonyos korban mit kell már csinálni a gyereknek. És persze ebben fog segíteni az adott játék. Bár tény, hogy vannak a fejlődésnek állomásai, de ezek időben nagyon széles skálán mozognak, és az, hogy az egyes szakaszok hogyan mennek végbe, sok szempontból a véletlen műve. Számtalan összetevő befolyásolja, hogyan ül fel, mikor indul el, miként alakítja ki az egyensúlyát.