Nem olvas a gyerek? De minek egyáltalán olvasni?
Evolúciós oka van, hogy agyunk nehezen áll rá az olvasáshoz szükséges elmélyült figyelemre, jobban szeret a neten csapongani. Mégis könnyebben megjegyezzük, amit papírról olvasunk. Szóval nem árt, ha a gyerek a tabletezés mellett könyvet is lát néha.
Szeretnénk, ha a gyerekeink olvasnának? Mármint könyveket, gyermek- és ifjúsági irodalmat. A legtöbb szülő szeretné, még azok is, akik maguk nem igazán szoktak elmélyülni egy-egy könyvben. Ami azt illeti, mindez egyre nehezebbé is válik: életstílusunk ugyanis egyre kevésbé kedvez az olvasással járó figyelmi állapotnak. Tudunk még könyveket olvasni? Kell egyáltalán ezt erőltetni?
Nemrég futottunk bele egy cikkbe, amelyben Michael Harris író bevallja, hogy kész, vége, elfelejtett olvasni. Szerinte ez nem csak őt érinti: mindannyian elfelejtettünk olvasni, sőt, lehet, hogy az olvasásnak leáldozott. A kutatások szerint mégis lenne értelme megőrizni az olvasási készséget, sőt, gyerekeinket is rávezetni valahogy, hiszen agyunk valamiért a papírt szereti: a képernyőhöz képest könnyebben jegyezzük meg azt, amit papírról olvasunk.
Segítség, elfelejtettem olvasni!
Harris nem túl optimista. A nyomtatott könyvek lineáris felépítése és az általuk „megkövetelt” hosszantartó, fókuszált figyelem szerinte egyáltalán nem könnyű és nem is természetes az ember számára – épp ettől értékes. A digitális világban, a neten ugyanis egészen máshogy olvasunk: a hosszú elmélyültség helyett rácsodálkozunk egy-egy hasznos tényre, megosztunk egy linket, továbbkattintunk, kommentelünk, figyelmünk így egyik témáról a másikra ugrál.
Ez a fajta jelenlét, a folyamatos megszakítottság, ugráló figyelem, a sok figyelmi váltás viszont alkalmatlan a könyvolvasásra: ha a Háború és béke közben is ide-oda lapozgatunk és kétpercenként megszakítjuk, hogy beszélgessünk valakivel, nem fogjuk érteni a sztorit.
Az agyat nem olvasásra tervezték
Egyes szakértők szerint nem csak Harris felejtett el olvasni, hanem komplett generációk: a mai gyerekek idegrendszere már különbözni fog a felnőttekétől, épp azért, mert a figyelmi váltást, a megosztott figyelmet erősítő online világban nőnek fel. A kutatók szerint ráadásul az emberi agyat eleve nem olvasásra „tervezték”: az elmélyült figyelem, amit mondjuk a regényolvasás megkövetel, egyáltalán nem természetes állapot az ember számára, és az sem, hogy órákig egy pontra meredünk.
A bejegyzés folytatásához kattints.
