Nincs csecsemő anyai gondoskodás nélkül

Mik azok az ún. szabályozási problémák és miért kell foglalkozni velük?

Minden család életében előfordulhatnak olyan „problémásabb” időszakok, amikor kisebb- nagyobb nehézségek merülnek fel a baba vagy kisgyermek együttműködése, játéka, megnyugtatása, alvása vagy táplálása terén. Ezek az átmeneti időszakok az esetek többségében maguktól elmúlnak, de vannak olyan periódusok, amikor elhúzódnak és komoly megterhelést jelentenek a baba vagy a kisgyermek és a család számára. Ezeket a nehézségeket nevezzük gyűjtőnéven szabályozási vagy regulációs problémáknak.

Honnak eredhetnek ezek a problémák?

A regulációs problémák túlnyomó része a korai baba-mama kapcsolat zökkenőiben gyökerezik. Ezek felismerésének és kezelésének kiindulópontja, hogy nincs csecsemő anyai gondoskodás nélkül. Itt nem arról van szó tehát, hogy a babának valamilyen szervi problémája van, ami miatt sír, nem gyarapszik, stb. Ilyen esetekben a szabályozási problémáknak kapcsolati oka van. Olyan is előfordulhat természetesen, hogy valamilyen betegségre, vagy eltérő fejlődésmenetre épül rá a regulációs nehézség, de ilyenkor is fontos, hogy foglalkozzunk a kapcsolati problémákkal, amik a szervi vagy fejlődési nehézségre rakódhatnak rá.

Milyen gyakoriak ezek a problémák?

Egyes nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a babák közel 10%-nál figyelhető meg regulációs probléma. Van olyan felmérés, amely szerint az alvás terén a magyar kisbabák 10%-ának van regulációs problémája. A magyar egészségügyi, illetve pszichológiai ellátásban vannak már intézmények, ahol ingyenes baba-mama konzultációban részesülhetnek a családok. A Tanszékünkön szintén biztosítunk lehetőséget – korlátozottan – baba-mama konzultációra, amennyiben a családok tudják vállalni, hogy a kutatásban is részt vesznek.

A szülők saját problémái lehetnek okai ezeknek a nehézségeknek?

Részben igen. A szülők pszichés állapota a babával/kisgyermekkel való kapcsolatukban is meghatározó, hiszen a felnőttek verbális és nonverbális üzenetei folyamatosan eljutnak a kicsikhez. A baba-mama konzultáció során nekünk is ismerni kell a családi hátteret, a szülők lehetséges problémáit. Ugyanakkor sok esetben nem szükséges ezekkel e problémákkal teljes mélységében foglalkoznunk ahhoz, hogy a baba-mama kapcsolat zökkenői helyrebillenhessenek. Amikor egy szülő saját problémája komolyabban befolyásolja gyermekével való kapcsolatát, akkor sem foglalkozhatunk ezzel mélyebben, hiszen a baba-mama konzultáció nem erre irányul. A szülő egyéni problémájának megoldása már egy arra képzett pszichoterapeuta feladata. Ezzel szemben a baba-mama konzultációban a konzulens csak azzal dolgozik, amit a „jelenben” figyel meg a szülő-gyermek párossal kapcsolatban. A konzultáció során a felnőttnek is csak az ott megnyilvánuló szülői szerepével, azaz a gyerekéhez való viszonyával foglalkozunk. A konzultáció általában négy-tíz alkalom, amely szükség esetén folytatódhat baba-mama terápiában, feltéve, ha az illető konzulensnek van ilyen irányú képzettsége. Ha nincs, akkor ajánlhat maga helyett terapeutát.

Miért van/lehet egyáltalán szükség szakemberre ezeknek a problémáknak a kezelésében?

Ezek a nehézségek komolyabb szabályozási zavarrá fejlődhetnek, amivel a szülők már nem képesek önállóan megküzdeni. Az baba-mama konzultáció nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a szülők felismerhessék „vakfoltjaikat” a gyermekükkel való kapcsolatukban, amelyek akadályozzák őket abban, hogy helyesen értsék a baba vagy a kisgyermek szükségleteit, és megfelelően reagáljanak azokra. A konzultáció segítséget nyújt abban, hogy ők maguk találjanak rá a saját megoldásaikra, amelyekkel harmonikusan tudják egyengetni kapcsolatukat gyermekükkel.

Miért kell mindezt egyetemen tanítani?

A problémák szakszerű megoldása speciális szemléletet és technikát kíván meg a korai – azaz 0-3 éves korú – gyermekellátásban dolgozó szakemberektől, mint például pszichológusoktól, védőnőktől, gyermekorvosoktól, korai fejlesztőktől, gyógypedagógusoktól, csecsemő- és kisgyermek gondozóktól, családsegítőktől, gyermekjóléti ellátásban dolgozóktól. A Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció szakirányú továbbképzési szak a regulációs problémák felismerésére és kezelésére készíti fel a képzésben résztvevő szakembereket, hogy majd konzulensként is tudjanak segíteni a családoknak. A kétéves képzésben szerzett szakképzettséggel nemcsak a baba-mama konzultáció végzésében lesznek kompetensek, hanem a szakterületükön végzett mindennapi munkájukban is tudják hasznosítani az itt elsajátított kapcsolati szemléletet.

A pedagógiai szakszolgálatoknál kötelező feladattá vált a komplex kora gyermekkori ellátás. Mennyiben épült be a profiljukba a szülő-csecsemő konzultáció gyakorlata?

Hivatalos intézményes ellátás ezen a területen sokáig nem volt, így azt eddig elsősorban magánúton, alapítványoknál lehetett elérni. Ilyen például az EGO Klinika, amely gyermekpszichoterápiás rendelőként működik, vagy a BHRG Alapítvány, ahol eltérő fejlődésű gyermekek korai fejlesztésével foglalkoznak. A BHRG Alapítvánnyal egyébként szoros partneri együttműködésben dolgozunk együtt, mind a szülő-gyermek konzultáció, mind a képzéseink és a közös kutatásaink kapcsán is. Mára már van a regulációs problémákra vonatkozó tanácsadás a Heim Pál Kórházban is, és a pedagógiai szakszolgálatoknak is van ilyen ellátási kötelezettségük. Ugyanakkor nem biztos, hogy az ott dolgozó szakembereket a kora gyermekkori időszak zavaraira és azok megoldására is „kiképezték”, így az erre irányuló oktatás kiemelt szerepet kapott az utóbbi időben. A mi képzésünk célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat a speciális készségeket, amelyekre a baba-mama konzultációkon vagy akár a mindennapi munkájuk során is nagy szükségük lesz.

Melyek ezek a speciális készségek? És mit takar az Ön által említett speciális szemlélet és technika?

Mivel a mi vizsgálatunk tárgya a szülők és a baba vagy kisgyermek kapcsolata, az említett speciális szemlélet a kapcsolati szemlélet, azaz kapcsolatban gondolkodó szemléletre tanítjuk a hallgatóinkat. Hallgatóink az elméleti képzés mellett rengeteg gyakorlati tapasztalatot szereznek az ún. résztvevő csecsemő- és kisgyermek megfigyelésben. A részvevő megfigyelés lényege az, hogy a megfigyelő a baba-mama kapcsolati helyzet sokféle aspektusára tudjon rálátni: nem avatkozik bele a megfigyelt helyzetbe, de észleli, érzékeli a finom történéseket, amelyek sokszor nem szóban zajlanak. Az interakciók mikroeseményei kiemelt fontosságúak a szülő-gyermek pár együttlétében: a mikroesemények árulkodhatnak azokról a kapcsolati „elcsúszásokról”, amelyek a szabályozási problémákat okozhatják. A megfigyelő éppen ezekre fog tudni rálátni a megfigyelési gyakorlattal, de nem törekszik arra, hogy a szülőt szembesítse azzal, amire a szülő még nem lenne nyitott. Célunk ugyanis nem a kész receptek, bevált megoldások nyújtása, hanem segítségnyújtás abban, hogy az érintettek megtalálják a saját megoldásaikat.

A speciális technikaként videofelvételeket is készítünk. Ezek révén olyan apró, de fontos mozzanatokat figyelhetünk meg utólag is, amit az édesanya vagy akár a leendő konzulensek észre sem vesznek, de ami választ adhat sok kérdésre. A hallgatóink az általuk készített felvételekből kiválasztanak pár percet, amit bemutatnak a többieknek a szemináriumi csoporton. Ezeket közösen feldolgozzuk, együtt értjük meg és értelmezzük a történéseket.

Milyenek az idén végzett évfolyam tapasztalatai?

A résztvevő megfigyelést elsajátítani nem könnyű, hiszen a hallgatóink többsége jelentős elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, kialakult, különböző szempontú, határozott véleménnyel, amit a résztvevő megfigyelés és a konzultációk során félre kell tenniük. Oktatóként nagyon izgalmas megtapasztalni ezeknek az eltérő szempontoknak a „találkozását”. Ebből az oktatók is nagyon sokat tudnak tanulni. Ezért különösen fontos, hogy a hallgatók minél szélesebb spektrumú szakterületről érkezzenek, hiszen annál izgalmasabb, tartalmasabb és hasznosabb a képzés.

Kutatást is végeznek a baba-mama konzultációkhoz kapcsolódóan. Mit kutatnak és miért?

Ahogy már említettem, a tanszék elsődleges célkitűzése segíteni a regulációs problémákkal küzdő családokon. A konzultációt, a képzést és a kutatást is ezért, azaz hiánypótlási céllal indítottuk el. Másrészt kutatókként szeretnénk jobban megérteni a babákban, kisgyermekekben és a szüleikben zajló folyamatokat. Az ingyenes konzultációt kérő családok vállalják a kutatásban való részvételt is, valamint nyilatkoznak arról, hogy a róluk készült videofelvételeket felhasználhatjuk-e a képzésben és a kutatásban. Mindezt természetesen az etikai és a személyiségvédelmi előírások teljes körű figyelembevételével teszünk meg. Egy másik kutatásunk célja pedig a szabályozási problémák és zavarok viselkedési sajátosságainak és biológiai hátterének megismerése és mérhetővé tétele. A kutatásaink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen genetikai rugalmassággal lép be a baba a szülő-gyermek kapcsolatba, és milyen háttérből milyen kapcsolati mintázat fog kialakulni. Előbbi kutatásainkról további részletek itt: btk.ppke.hu/babaprogram, az utóbbiról pedig itt találhatóak: szulocsecsemo.weebly.com.