Nők, szülés, születés – mi változott 1915 óta?

Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, nincs ez másként a szülés/gyermekvállalással kapcsolatos teendők területén sem. Nézzük, milyen eszközök és eljárások voltak gyakorlatban a múlt század elején a szülészeteken!

Egy 1915-ben keletkezett könyv (The Physiology of the New-Born Infant: Character and Amount of the Katabolism) részletesen ír minden kórházi szüléssel kapcsolatos tudnivalóról, s arról, mi volt a gyakorlat 1915 és 1931 között a Boston Lying-in Kórházban.

Az alábbiakban a cordclamping.com rövid összefoglalóját olvashatjuk a múlt század eleji szülészet gyakorlatáról.

1915 és 1931 között:

– Az orvos vezényelte le a szülést

– A szülész volt a felelős a kitolási fázisért, ő “segítette elő” az első lélegzetvételt, tisztította meg a baba száját és orrát a felesleges folyadéktól

– A babát az orvos vette kézbe, s az újszülött általában 6-8 percig – a köldökzsinór elvágásáig távol volt az anyukától

– A köldökzsinórt fogóval elszorították majd elvágás után bekötözték

– A babát rögtön a születése után szappannal és olajokkal lemosdatták

– A születés utáni túlzott hőveszteséget mesterséges melegítéssel pótolták

– A babát sapkával, ruhával és számos takaróval “öltöztették” fel

– A baba cukrot és anyatejpótlót kapott

– A nőknek azt mondták, hogy az előtej nem alkalmas a gyerek etetésére

– Az anya és az újszülött a kórház különböző pontjain volt kezelve illetve megfigyelés alatt

– Mindent áthatott a meggyőződés, hogy a nők gyermekük világra hozatala és táplálása tekintetében is abszolút másoktól függenek

– A nőkön és a csecsemőkön nem bizonyított hatású eljárásokkal kísérleteztek

Hány nő tapasztal ma is hasonló attitűdöt és megközelítést az egészségügyben dolgozók részéről, ha a kitolási szakaszról, köldökzsinór elvágásáról vagy akár a szoptatásról beszélünk? – teszi föl a kérdést a blog írója.

Nektek milyen tapasztalaitok vannak? Mennyit változott a szülési gyakorlat 1915 óta?