Az iskolai teljesítmény területén mindenképp, ahogy tette ezt Rosenthal és Jacobson 60-as években a sokat idézett, klasszikussá vált kísérletükben. Iskolai tanulókkal vettek fel IQ tesztet, majd függetlenül a valós teszteredményektől véletlenszerűen kiválasztott diákokkal kapcsolatban azt a tájékoztatást adták tanáraiknak, hogy ezek a gyerekek kiemelkedő eredményt értek el, és a jövőben is különösen nagy fejlődés várható tőlük. Mikor egy év múlva visszamentek, úgy tapasztalták, ezek a gyerekek jobb osztályzatokat kaptak, tanáraik megerősítették a fejlődést, és ami a legérdekesebb: ténylegesen jobbak lettek az eredményeik az újonnan felvett tesztekben. Azaz nem pusztán arról van szó, hogy a téves információ eredményeképp pozitív előítélettel viseltettek velük kapcsolatban a pedagógusok, hanem úgy bántak velük (szándékukon kívül), hogy az valóban többet kihozott a tanulókból.
Bár ritkán kopogtatnak be az ember ajtaján különféle kutatók ilyen-olyan ál-teszteredménnyel, egyéb forrásból igenis lehetnek előítéletei a tanároknak. Ilyen például, ha valaki szerint a lányok könnyebben kezelhetők, vagy éppen a fiúk eszesebbek, ha valakinek a szülők foglalkozása, a származás vagy egyszerűen csak a külső megjelenés alapján alakulnak ki előzetes elképzelései. Az is bizonyított, hogyha valaki szebb, szabályosabb, akkor egyéb más területeken is kedvezőbb tulajdonságokat feltételeznek róla az emberek. Így van ez már gyerekkorban is.
De az önbeteljesítő jóslat ereje nemcsak az osztálytermekben, és nemcsak az intellektuális képességek terén hat. Olykor csak egy-egy helyzetet színez át, de érdemes szülőként résen lenni, mert a gyerekkel való kapcsolatot, az önmagáról alkotott képet, az egész életútját befolyásolhatja.
Ki ne ismerné a jelenséget, mikor egy átlagosan rosszcsont gyerek éppen abban a vendégségben pörög be teljesen, és viselkedik kriminálisan, amitől a szülei leginkább rettegtek, és szerettek volna jó benyomást kelteni. No, nem azért, mert a kis gonosz direkt csinálja, hanem mert benne is szorongást kelt a szülőkből áradó feszültség: az, hogy nem spontán a viselkedésük, hogy érződik rajtuk, valami nem stimmel. Ő ezt a zavart rosszalkodásban vezeti le.
