Panka, Panka kuc-kuc Panka – a te gyereked még mindig köhög?

Új praktikák nyomában

Három gyerekem van. Minden évben új gyógymódokat vetek be. Egyszerűen kísérletezem, és reménykedem, hogy végre találok valami olyat, amitől egészségesebbek maradnak, erősebb lesz az immunrendszerük, s nem kapnak el minden betegséget az óvodában és az iskolában. Reménykedem, hogy a drága szüneteket nem lázasan töltjük otthon, hogy a hideg évszakban inkább korcsolyázunk majd, a csalóka tavasszal pedig kirándulni megyünk, és nem az ágyat nyomjuk az influenza, vagy a megfázás markában izzadva, prüszkölve, köhögve. Idén is új dolgokat próbáltam ki, sőt rátaláltam a Herbatea Manufatúrára, melynek különleges, gyógynövényekkel dúsított mézeit is kipróbáltuk, és a csipkebogyós „piros mézükről” egy külön élménybeszámolót is írtam. Most azonban egy csodálatos teakeverékről szeretnék írni, ami átírta a gyógyteákról alkotott véleményét a gyerekeimnek.

Nagyapa régi receptje szerint

A teákat, ahogyan a mézeket is a Herbatea Manufaktúra hozza forgalomba. Ám én szeretem tudni a személyes történeteket, így megkértem Ulicsák Tamást, meséljen a teáikról. Megtudtam, hogy a családfő – lévén egy családi kis vállalkozásról van szó – már gyerekkorában megismerkedett a gyógyteákkal, hiszen a nagypapája saját kezűleg szedte és keverte a teáit, és amíg élt, kilencvennégy évig igen jó egészségnek örvendett.  A Szamos folyó partján Szatmárnémetiben volt egy nagy kertje ott termesztette a füveket. Amikor Tamásék elköltöztek, azt hitték elvesztek a receptek, de szerencsére pár éve megtalálta őket egy poros dobozban. Akkor még nem is sejtette, hogy teakészítő lesz, de családi ereklyeként megőrizte a receptgyűjteményt. Amikor maga is apává vált és kiköltözött a kis család Budapest fogságából, az első komolyabb megfázós időszakban vette elő először a réges régi könyvecskét.  Megoldást keresett Panka lánya állandó bölcsödéből hazahurcolt betegségeinek, a köhögés, és a megfázás tüneteinek enyhítésére. Panka ekkor még csak két és fél éves volt, de már itta a teát és az bizonyított, egyszerűen működött. Nagypapa közel ötven éves receptje, kicsit átalakítva a XXI. században is jól szerepel.

Nem szeretik a gyógyteákat

Őszintén bevallom, az én gyerekeim nem szeretik a gyógyteákat. Akkor sem, ha én minden reggel csalán teával indítom a napom. Akkor sem, ha az együtt szedett hársfavirágot mézzel ízesítem számukra, és akkor sem, ha a bodzateához mesélek is akár. Sajnos az első korty után mindig fintorognak. Így hát érthető volt a reményvesztett hangulatom, amikor utolsó mentsvárként a Herbatea Manufaktúra Kuc-kuc Panka teakeveréke a kezembe került.

Volt köhögés, nincs köhögés

Igen ez egy gyerekek számára összeállított – ám felnőtteknél is működő – köhögés elleni gyógytea. Már ránézésre is tetszettek a szárított virágok, bogyók, levelek harmonikus összhangja. Miután  elolvastam az összetételt (lándzsás útifű, bodzavirág, hársfavirág kakukkfű, csipkebogyóhús, hibiszkuszvirág, mórmályva) feltettem a vizet forrni. Kellemes illatú volt a belőle főzött tea, és az aromája igazán szelídnek mondható, lágyan simogató, édeskés füves jellegű. Fura módon a legkisebb kóstolta meg először. Nem húzta el az orrát, majd egy „nem olyan rossz” ez a tea mondattal minősítette. A nagylányom megitta mind, neki elsőre is ízlett.  A középső csak a vállát vonogatta, de nem utasította el. Ezt győzelemként könyveltem el, és másnap újra próbálkoztam. A kicsi csak melegen itta meg, amint kihűlt, nem olt ínyére a dolog, a nagyok viszont elfogyasztották. A harmadik napon enyhült a köhögés, és nőtt a sikerem is, ezzel párhuzamosan, mindhárom csésze tea elfogyott. A negyedik napra a köhögés pár köhintéssé szelídült a két nagyobbnál. Egy szó, mint száz, Kuc-kuc Panka nálunk bizonyított. Ez volt az első, és azóta is az utolsó gyógytea keverék, amit a gyerekeim megisznak.