Szorongási zavarokat okozhat a túl sok különóra?

Gyerekek betáblázva
Sokan már az óvodából sem haza, hanem különböző délutáni programokra indulnak a gyerekekkel, akár heti több alkalommal is. Az iskola közeledtével a délutáni programok kiegészülhetnek iskolára felkészítő, fejlesztő foglalkozásokkal, az első osztályban pedig az iskolában elérhető szakkörök is további lehetőséget biztosítanak a gyerekek délutáni időtöltésére. A különböző programok miatt, gyakran csak az esti órákban hazaérő gyerek épp megvacsorázik, aztán irány az ágy, esetleg egy-két elmaradt házifeladatot még elkészít. Szabad ideje, olyan időszak a nap folyamán, amit valóban arra használhat, amire szeretne, alig akad, a szakemberek szerint azonban ez komoly következményekkel járhat.

Szorongásos zavar
A Canadian Mental Health Association szakemberei szerint, a Kanada legnyugatibb tartományában élő gyerekek közt, hétből egynél megfigyelhető valamilyen mentális betegség, szorongásos zavar. Ennek oka, hogy a gyerekek túlhajszoltak, nincs idejük szabad játékra. A gyerekek szervezett foglalkozások, szabályok közt töltik napjukat az iskolában, s ha délután sincs alkalmuk „kiengedni a gőzt”, szabadon tenni azt, amihez éppen kedvük van, akkor idővel mentálisan túlterheltté válnak.

A sport sem mindig használ
Mozogni kell, egy gyereknek különösen. Hiszen, ha tombol benne a sok felesleges energia, aligha várhatunk tőle komoly odafigyelést a betűk és a számok világában. Ám itt is figyelembe kell venni a gyerek személyiségvonásait. Egy szerepelni vágyó, magabiztos gyerek számára hasznos programok a délutáni edzések. Ő igazán elemében van, élvezi a versenyeket is, a megmérettetést. Egy csendesebb, visszahúzódó gyermek azonban plusz teherként foghatja fel az edzéseket, úgy is érezheti, hogy a sport egy fajta elvárás a szülő részéről irányába. A legjobb szándékunk ellenére is szorongást váltunk ki ezzel a gyermekből, ha úgy érezi, hogy a foglalkozásokon és a versenyeken is a legjobbat kell nyújtania.

Szabad játék
Felnőttként is feltűnik milyen pihentető, ha akad néhány röpke pillanat, amikor csak vagyunk, nézünk ki az ablakon, ahogy a fákat fújja a szél, vagy utazás közben elmerengünk valamin. Ezekre az alkalmakra a gyerekeknek is nagy szüksége van, a szakemberek szerint esetükben ugyanis akár már két perc szabad játék is sokat számít. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének tapasztalata szerint a szülők ismerik és fontosnak tartják a játék szerepét a gyermek fejlődésében, ám gyakran attól tartva, hogy a gyermek valamiben lemarad a kortársaihoz képest, mégis inkább az ütemezett tevékenységek szerint osztják be a gyermek délutáni idejét. Pedig a játék is nagyon fontos a gyermek életében, egy sor olyan képesség – például problémamegoldó gondolkodás, kreativitás , együttműködés – fejlődik általa, amelyekre többek közt a társas kapcsolatokban, de a tanulásban is nagy szükség van.

Tippek az időbeosztáshoz
A legjobb, ha tudatosan beiktatjuk a szabad játék idejét is a gyermek napi programjába, így nem fordulhat elő, hogy erre a fontos tevékenységre nem jut idő a többi elfoglaltság mellett. Ez idő alatt hagyjuk, hogy a játékok közül azt válassza, amihez neki éppen kedve van. Sokan a plüssállatokkal vagy épp dínókkal folytatott játékban engednek fel, szabadulnak meg a napi stressztől, de az is jó megoldás, ha „kirajzolja” magából a negatív érzelmeket – mondja Licsár Szilvia. A lényeg, hogy tegyük elérhető közelségbe a játékokat és ne zavarjuk meg leckével, vacsorával, esti fürdéssel, legyen az az ő ideje. Szülő és gyermek közt a kapcsolatot erősíti a közös játék, ezért erre is fordítsunk időt esténként. Jó hír, amit a szakemberek is megerősítenek, hogy nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a minősége számít. Túlterhelt, fáradt szülőknek sem kell tehát lelkifurdalást érezniük, ha nem tudnak minden nap hosszú órákra a gyerek mellé telepedni a szőnyegre. Legyen a közös játék rövidebb, de abban maximálisan legyünk jelen, csak a gyermekre figyelve.

Forrás: www.jatekliget.hu