Terjed a Lyme-kór. Meg a róla kialakult tévhitek.
A Lyme-kórt alattomos betegségnek tartják, mert - bár nagyon ritkán - előfordul, hogy csak hónapokkal vagy évekkel a kullancscsípés után jelentkeznek a tünetek, amik ráadásul igen sokfélék lehetnek. Utánajártunk, mi számít krónikus Lyme-kórnak, és mik a legalapvetőbb téves információk a betegséggel kapcsolatban.
A fél világ nekiment Donald Trumpnak, miután bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Több kutatóorvos arra hivatkozva fejezte ki nemtetszését, hogy Amerikában a ‘90-es évek óta több mint duplájára nőtt a Lyme-betegek száma – köszönhetően a globális felmelegedésnek.
De tényleg a klímaváltozás a fő mumus? Egyáltalán Lyme-kór-e az, amit annak diagnosztizálnak? Dr. Lakos András infektológust, a kullancsok által terjesztett betegségek szakértőjét kérdeztük a Lyme-kórral kapcsolatos félreértésekről.
Európa északi államaira igaz, hogy a klímaváltozás miatt szaporodtak el a kórokozók, dr. Lakos András infektológus szerint azonban Magyarországon várhatóan csökkenni fog a Lyme-kórt terjesztő kullancsok száma, hiszen azok nem kedvelik a meleg, száraz környzetet. “Tőlünk 500 km-re délre van a határa annak a zónának, ahol a Lyme-ot terjesztő Ixodes kullancsok még előfordulnak, míg északi irányban ez a távolság 2500 km. Ahogy melegszik a Föld, úgy költözik egyre északabbra ez a régió, vagyis délen eltűnik, északon pedig szaporodik majd a Lyme-betegség” – nyilatkozta a Díványnak dr.Lakos András, majd hozzátette, nálunk a vadállomány nagysága a mérvadó a fertőzés terjedésében.
“Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk. A kisemlősök (mindenekelőtt a rágcsálók) a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet, a madárfajoknak pedig köze van ahhoz, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakul ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó baktériumokat. A rigók viszont pont fordítva ténykednek.”
Mennyire gyakori?
“A Lyme borreliosis Magyarországon 1998 óta bejelentendő betegség, és évente kb. ezer esetet regisztrálnak. Valódi gyakoriságát a környező országok adatait is figyelembe véve ennek tízszeresére becsülhetjük. Több európai országban is voltak időszakok, amikor a betegséget bejelentési kötelezettség terhelte, de a klinikai és a laboratóriumi diagnosztika bizonytalanságai miatt jelenleg rajtunk kívül már csak Szlovéniában regisztrálják a fertőzést, ott is csak a korai megjelenési formáját, a Lyme-foltot. Több helyen befogott közönséges kullancs vizsgálata során azok Borrelia-fertőzöttségét hazánkban 12-50% közöttinek találtuk. A regisztrált esetek száma egyébként a világon mindenhol irreális: senki sem ellenőrzi, ki, mit, és mi alapján jelent be, emiatt az egymással határos, hasonlóan erdős, hasonló domborzatú országokban óriási különbségeket tartanak nyilván” – fűzte hozzá a szakember.
Bár nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos az elővigyázatosság, hiszen…
Védőoltás nincs a fertőzés ellen
“A Lyme-betegség elleni védőoltás kifejlesztését késleltette, hogy a legtöbb kutató úgy gondolta, a fertőzés alapvetően jóindulatú, antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért nincs szükség Lyme-vakcinára. Kiderült azonban, hogy a fertőzés néha nehezen gyógyul, sok esetben komoly gondot okoz a felismerése és sokkal gyakoribb, mint kezdetben hittük. Európában több gyár is nekifogott a védőoltás kifejlesztésének, ám mivel nagyon nehéz feladatnak bizonyult egy biztonságos és hatékony oltóanyag előállítása, a vakcinafejlesztés megtorpant”- mondta dr. Lakos András.
