Végzetes vérrögök -Trombózisközpont nyílt a Mamutban!
Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők.
Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők. Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.
Magyarországon mindössze 4-5 Trombózisközpont működik, pedig tízszer ennyi se lenne túl sok, hogy a trombózistól szenvedők életminőségén és életesélyein javítsunk- hangsúlyozta Blaskó György, a II. kerületben most nyílt Trombózisközpontot vezető professzor. A főorvos úgy véli, hogy Magyarország mintegykét évtizedes lemaradásban van trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a trombózis annyi ember halálát okozza ma nálunk, mint 1990-ben Ausztriában. A helyzetet nagymértékben rontja, hogy kevés a trombózisos kórképekhez, és a megelőző életmód-tanácsadáshoz értő szakorvos, aki tisztában van a véralvadás folyamatával, valamint gátlásának gyógyszertani lényegével- magyarázta Blaskó professzor, a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság volt elnöke, aki 40 éve gondoz trombózison átesett vagy arra családilag hajlamos betegeket.
Tapasztalatai alapján a magyarországi betegek sokkal többen vannak, mint ahányat a magyar egészségügyben jelenleg el tudnak látni: ezért az a gyakorlat, hogy a népbetegségnek számító trombózissal küszködőket nem specializált centrumok, hanem más szakirányok orvosai látják el, pl. angiológusok (végtagi érspecialisták) vagy flebológusok (visszérsebészek). A tüdő- és tromboembóliások túlélési esélyeinek növelésére azonban speciális tudásra van szükség, hasonlóan a diabetológiához (cukorbetegek kezeléséhez), a nefrológiához(vesebetegek kezeléséhez) vagy az immunológiához (a betegségek elleni védekezőképesség zavarainak kezeléséhez).
Az áldatlan helyzet javításához járulhat hozzá a Mammut Egészségközpontban nyílt Trombózisközpont Blaskó György heamatológusprofesszor vezetésével. A központ specialistái kiemelt figyelmet fordítanak a trombózisos betegségek diagnosztikájára azoknál a fiatal betegeknél, akik vagy már átestek a betegségen, vagy örökletes hajlamuk lehet rá. Az első rendelési nap tapasztalata, hogy segíteni tudnak daganatos betegeken, akiknek kísérőbetegségük lehet a trombózis. Blaskó professzor felhívta a figyelmet a sportbalesetek utáni trombózisveszélyre, valamint bizonyos gyulladásos bélbetegségek, és immunológiai kórképek előfordulásakor gyakoribb trombózisra.
A kezelésre szorulók más részénél ún. ismeretlen eredetű trombózis zajlott le, náluk a vérrög újraképződését kell megakadályozni. A véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus meggyőződése, hogy a trombózisok okozta halálesetek gyakorisága Magyarországon ugyanúgy visszaszorítható lehetne, mint más Európai Uniós országokban. Hollandiában például 58 trombózisközpontban küzdenek a végzetes vérrögök ellen. A magas színvonalú diagnosztikai és terápiás szakértelemmel működő új szakcentrumok sokat tehetnek a trombózisos betegek túléléséért Magyarországon.