Vérzékenység terhesen: sok esetben felderítetlen marad!
Még a terhesség előtt ki kell vizsgálni a gyanús eseteket, mert a várandósság alatt megváltoznak a véralvadási viszonyok!
A gyerekvállalás és a vérzékenység kapcsolatáról kérdeztük dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát.
Többféle eredetű és különböző súlyosságú vérzékenység létezik. Az öröklődő vérzékenységek közül a leggyakoribb a Von Willebrand betegség, amelyet az azonos nevű alvadási faktor hiánya vagy csökkent működése hozza létre. Bár a leggyakoribb vérzékenységről van szó, megnyugtató, hogy 80 százalékban enyhe formájú.
Az enyhe és közepesen súlyos vérzékenység a terhességet nem befolyásolja, hiszen ez idő alatt a Willebrand faktor aktivitása is megnövekszik, így gyakorlatilag a terhesség idejére a vérzékenység megszűnik. Ennek ellenére a vérzékenységre hajlamos kismamáknak nem csak rendszeres nőgyógyászati kontrollra, hanem gyakori hematológus szakorvosi gondozásra is szükségük van!
Sok esetben felderítetlen marad a vérzékenység problémája!
Van azonban néhány tünet, ami felhívja erre a figyelmet:
– a foghúzás után fellépő, sokáig tartó vérzés,
– kék foltok jelennek meg a testén, minimális (észre sem vett) mechanikai behatásra,
– ismétlődő orrvérzések,
– erős menstruációs vérzés,
– vashiányos vérszegénység,
– vérzékenység előfordulása a családban.
Sokan, ha tapasztalják is ezeket a tüneteket, mégsem fordulnak orvoshoz, pedig ha kezelve lenne a betegségük, elkerülhető lenne az erős havivérzés okozta életminőség romlása és a vashiány okozta fáradtság is, ezek szintén a mindennapokat keserítik meg.
A másik fontos indok a diagnózis időben történő tisztázására, a műtéti beavatkozások és a szülés utáni vérzéses szövődmény kiiktatása. A diagnózis vérvételből és laboratóriumi vizsgálatból könnyen felállítható.
Fontos feladat a szakorvosi vizsgálat során a vérzékenységek elkülönítése, az alapbetegség diagnosztizálása, ugyanis mindegyik vérzékenységet más-más módon kell kezelni – hangsúlyozza dr. Szélessy Zsuzsanna.
