Viharok a nyilvános szoptatás körül
Nemrég olvastam egy anya történetét, aki felháborodott, hogy meghívták egy esküvőre, de a női WC-ben való szoptatásra szólították fel. Érdekesek voltak hozzá a kommentek, mind a nyilvános szoptatást ellenző, mind az azt helyeslő táborból. A különös számomra csak az volt, hogy nem merül fel senkiben, hogy lehetne ezt úgy is csinálni, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.
Fotó: Pixabay
Három gyermekem van, s még soha nem szoptattam WC-ben. Azt gondolom, hogy ahogy egy felnőtt sem akar a kis- és nagydolgok zajaiban és szagaiban ücsörögve vacsorázni, ugyanúgy a babának sem kell így ennie. Sem gusztusosnak, sem higiénikusnak nem tűnik, pedig a csecsemőre még a tisztaság, a higiénia szempontjából jobban kell ügyelni, mint a felnőttnél. Aki az intimitásra hivatkozik: hát elképzelni sem tudom, hogy hogyan lehet intim élményként megélni a szoptatást, miközben ki-be járkálnak, és a fentieket intézik, szerencsés esetben kezet mosnak, bekapcsolják a kézszárítót és a többi…
Viszont meg kell vallanom, én megértem és tiszteletben tartom azt, hogy a baba-mama pároson kívüli embereknek zavarba ejtő, akár ellenérzéseket kiváltó dolog lehet az anya mellének és a szopó csecsemőnek a látványa.
Mindig akad egy csendesebb pad, sarok, ahol a tömegnek akár hátat fordítva – akár nem! -, egy egyszerű nagyméretű kendő alatt mindenki megnyugvására és mindenki ízlését tiszteletben tartva, nyugodtan megszoptatható a kisbaba. És nem, a babát csöppet sem zavarja a nagy háttérzaj, élvezettel elszundít közben – éppen olyan, mint mondjuk egy strandon, aminél nincs is jobb altató háttérzaj. Ha a többi ember tiszteletben tartja az anyát és babáját és nem ugrálják őket körül, miközben ez történik, úgy bizony a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.
A szerző perinatális szaktanácsadó.
