A Camponába költözött a Csodák Palotája

Öveges József, vagy ahogy a legtöbben ismerték, Öveges professzor mindig arra vágyott, hogy létesüljön Magyarországon egy olyan hely, ahol az emberek úgy ismerkedhetnek a tudománnyal, a természeti jelenségekkel, hogy az se könyvszagú, se didaktikus ne legyen. Hogy lehessen egy Csodák Palotája. És lett. Pár hete már nem a Millenárison, hanem a Camponában.

A kezdetek

A Csodák Palotájának története Ferenczi György fizikussal indult, aki az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) főtitkáraként kezdte el megszervezni, hogy az intézmény létrejöhessen. A tervhez csatlakozott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint Rubik Ernő is, aki egyébként jelenleg a Csodák Palotája Nonprofit Kft. résztulajdonosa is. 1993-ban  az ELFT, a Rubik Nemzetközi Alapítvány és az MTA megalapította a Budapest Science Centre Alapítványt (BSCA) azzal a céllal, hogy állandó interaktív tudományos tárlat létesülhessen hazánkban.

A BSCA 1994-ben szervezett egy kéthetes kiállítást, amelyet húszezren kerestek fel, s ezzel nyilvánvalóvá vált: van igény egy ilyen típusú kezdeményezésre. Számos neves támogató csatlakozott a tudományos tárlat létrehozásához, s 1996-ban meg is nyílt Közép-Kelet-Európa első ún. science múzeuma, a Csodák Palotája, eleinte a Váci úton, majd kilenc évvel később a Millenárison, ahol jóval nagyobb hely állt rendelkezésre.

Vicces tudomány

A hatalmas látogatottságnak örvendő, évről évre folyamatosan bővülő tárlaton a szakemberek igyekeztek mindent összeszedni, ami látványos, izgalmas, érdekes, szokatlan, és köze van a természettudományos jelenségekhez. Az óriás pánsíp, amelyet a teremben található tárgyak rezonálása szólaltat meg, a Bermuda-henger, amellyel modellezhetjük, hogyan süllyed el egy hajó a víz sűrűségének csökkentésével, a makacs bőrönd, amivel a kezünkben nem tudunk megfordulni, a gömbtükör, amelyben kezet foghatunk önmagunkkal, a tükörlabirintus, vagy a kötélbicikli csupán néhány az ötletek és látványosságok végtelen tárházából. És ehhez társulnak még az előadások, ahol a fizika óra kicsit más hangulatban zajlik, mint egy átlagos iskolában!

Tematizált csodák

Millenáris és a CSOPA között fennálló szerződést évről évre meghosszabbította a fenntartó, egészen tavaly szeptemberig, amikor kiderült: a Millenáris nem ad tovább helyet a kiállításnak, mivel – egy MTI-közlemény szerint – “olyan jelentős mínusszal járt az együttműködés a Millenáris számára, amelyet már nem lehetett tovább fenntartani”.

A Csodák Palotájának tehát mennie kellett, annak ellenére, hogy Mizda Katalin, az ügyvezető igazgató több helyen is kifejtette: a tárlat nem veszteséges, sőt, egy ideje már csak a belépőjegyekből fenn tudják tartani magukat, a többletbevételt pedig fejlesztésekre fordítják.

Egy ideig nem lehetett tudni, hová költözhet a kiállítás, végül kiderült, hogy a Camponában kap helyet, ahol néhány hete meg is nyitotta kapuit a Csodák Palotája. Az 1500 négyzetméternyi tömény interaktív érdekesség egyik újítása, hogy tematizálták az egyes jelenségtípusokat, így egy csoportba kerültek a fénnyel, a logikával, az elektromossággal és a mechanikával összefüggésbe hozható eszközök, játékok.

Mizda Katalin, a CSOPA ügyvezető igazgatója a Családháló kérdésére elmondta: a Campona jól megközelíthető autóval, busszal és tömegközlekedéssel is, ráadásul az ugyancsak az épületben található Tropicariummal együtt igazán komplex természettudományos kínálatot nyújt.