A család nemzetközi napja – eredmények a családok támogatásában

A család nemzetközi napjává nyilvánította közel 20 éve, 1994-ben az ENSZ május 15-ét. Ezzel ráirányítva a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb intézményére – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca közelményében azt foglalta össze, hogy a kormány az utóbbi két évben milyen családokat segítő intézkedést vezetett be. Az első nagy horderejű rendelkezés – 2011-től – a gyermekek után járó családi adókedvezmény bevezetése, amely elismeri a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. Ezt követte a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka Törvénykönyve, amely megteremtette azt a keretrendszert, ami lehetővé tette egy rugalmasabb, családbarát munkaerőpiac kialakulását. 2013. januárban pedig életbe lépett a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely lehetővé tette, hogy munkaadói járulékkedvezmény lehetőségével élhessenek a munkáltatók, hogy minél nagyobb arányban foglakoztassanak kisgyermekes anyákat.

Magyarországon – kutatási eredmények alapján – egyre kevesebben  család vagy munka szemléletűek, többen lettek azok, akik a család és munka elvében hisznek. A hangsúlyok eltolódtak, a családok számára a biztonság fontosabbá vált, mint a 2008-as válság előtt, sokkal kockázatosabbnak érzik, ha az egyik felnőttnek van csak munkája. Lehetőséget kellett biztosítani tehát azoknak, akik gyorsabban vissza kívánnak térni a munkahelyükre a gyermekeik nevelése mellett, akár teljes munkaidőben, akár először csak heti 2-3 napra, és azoknak is, akik kizárólag a gyermekük nevelésével kívánnak foglalkozni.

Magyarország kormánya komoly lépéseket tett a nők és a családok támogatásáért. Az első nagy horderejű rendelkezés – 2011-től – a gyermekek után járó családi adókedvezmény bevezetése, amely elismeri a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. Ezt követte a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka Törvénykönyve, amely megteremtette azt a keretrendszert, ami lehetővé tette egy rugalmasabb, családbarát munkaerőpiac kialakulását. Nemrégiben, 2013. januárban pedig életbe lépett a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely lehetővé tette, hogy munkaadói járulékkedvezmény lehetőségével élhessenek a munkáltatók, hogy minél nagyobb arányban foglakoztassanak kisgyermekes anyákat. A munkaadók járulékkedvezményt vehetnek igénybe azon munkavállalóik után, akik az elmúlt 3 évben jöttek vissza a GYES/GYED/GYET-ről. Az ő foglalkoztatásuk megkezdésétől számítva 3 évig biztosítja a kormány a támogatást. Tehát akik a múlt évben kezdtek dolgozni, azok után is igénybe vehető a kedvezmény, nemcsak azok után, akiknél az idén, 2013-ban járt le a GYES-e. A munkáltatónak ez a támogatás 3 év alatt összesen 858 ezer forint megtakarítási lehetőséget jelenthet.

Ezen intézkedések előmozdításában, kidolgozásában jelentős szerepe volt és van Szalai Piroska miniszteri biztosnak a Nemzetgazdasági Minisztériumban, aki a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős. Munkája hatására a Kormány már jelentős eredményeket tudhat magáénak: kimozdultak végre a magyar női foglalkoztatás mutatói a 2003 óta tartó stagnálásából.

A siker már 2012-ben mérhető volt: 20 éves csúcson van a női foglalkoztatási ráta és Magyarországon tavaly 190 ezer – 6 év alatti kisgyermeket nevelő – anya dolgozott, amely szám 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A kisgyermekesek mellett 2,3%-kal bővült azon anyák foglalkoztatási szintje is, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6-11 éves. Sőt ezen csoportból azok, akiknek 1 vagy 2 gyermekük van, már többen dolgoznak nálunk, mint az unióban.

Azon anyáknak pedig több, mint ¾-e dolgozik, akiknek a legfiatalabb gyermeke már elérte a 12 éves kort. A foglalkoztatási mutatójuk 4,1%-kal magasabb, mint az uniós átlag, ez a női szegmens a magyar munkaerőpiacnak komoly erőssége és értéke lett.

A nők foglalkoztatottságának javulása a családok anyagi biztonságával szorosan összefügg, melyet a Magyar Kormány a jövőben is támogatni fog: a két kereső családmodell a jelenlegi gazdasági helyzetben még kiemelkedőbb figyelmet igényel.