A családjogi törvényről vitáznak a honatyák

A családok védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése. Az MSZP diktátumnak nevezte a javaslatot, a Jobbik a keresztény- és családellenes műsorok szankcionálását kérte, a KDNP szerint a törvényt a demográfiai helyzet és a családok állapota is indokolja. Vélemények.

MSZP: ez egy diktátum

Steiner Pál (MSZP) élesen bírálta a törvényjavaslat preambulumát, amely szerinte sok megfogalmazásában rosszul súlyoz a társadalmi csoportok és emberek között. Így például szerinte nem helyes “a család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik” megfogalmazás, hiszen ez kizárja azokat, akiknél szerelmen nyugszik az együttélés. “A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása” mondatot is bírálta a szocialista politikus, mert szerinte ez másodrendű polgárnak tartja azokat, akik családban élnek. Emellett szerinte hibás “a család létrejöttének biztos alapja a házasság” mondat is, amely kizárja ebből a körből az egyébként nem házas, de boldog családokat.

Steiner Pál összességében úgy fogalmazott: ez nem preambulum, hanem diktátum, amellyel a Fidesz és a KDNP kétharmada birtokában a társadalom azon részre próbálja meg ráerőszakolni ideológiáját és értékrendjét, amely egyébként nem ezt vallja.

Lendvai Ildikó azt hangoztatta, hogy a törvény ne rangsoroljon családok különböző társadalmi formái között. Módosító javaslataik nem szűkíteni akarják a családvédelem területét, hanem erősebb és tágabb család védelmet akarnak. Ezért harciaskodom itt – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Szólt arról is, szükség lehet arra, hogy a szociálisan rászoruló családok nagyobb támogatást kapjanak, ezért ennek a paragrafusba történő beemelését szorgalmazta. Kifogásolta és gumiparagrafusnak nevezte azt a passzust, hogy a médiaszolgáltatóknak többi között tiszteletben kell tartaniuk a házasság intézményét. Ez csak támadási és belekötési felületet adhat – jegyezte meg.

Kétperces vita  

Menczer Erzsébet (Fidesz) azt kérdezte, miért olyan nagy probléma az, ha a televíziókban nem családromboló műsorokat látnak a gyermekek?

Soltész Miklós államtitkár kiemelte: a törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek a család és házasság intézmények tiszteletben tartásával nyújtani szolgáltatásaikat. Nem köteleznék, hanem ösztönöznék az ilyen jellegű médiatartalmak bemutatását – hangsúlyozta.

Harrach Péter (KDNP) megjegyezte: az előterjesztők befogadták azt a jobbikos módosító indítványt, amely szerint a médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértésekről külön törvény rendelkezik. Felhívta a figyelmet, hogy kerettörvényről van szó, azaz a főirányt szabják meg.

Jobbik: miért nem szankcionálják a nyíltan keresztény- és családellenes műsorokat?

Vágó Sebestyén azt mondta, hogy ezt a tételt minden törvényben szerepeltetni kell. Ugyanakkor már lassan egy éve életbe lépett a médiatörvény, és a nyíltan keresztény-, családellenes műsorokat lehetne szankcionálni, ez azonban mégsem történt meg.

Az ellenzéki képviselő az ikergyermekeket és fogyatékossággal élő gyermekeket nevelők jogosultságait bővítő módosítás mellett érvelt. A nagykorú gyermek szülőtartási kötelezettségeiről azt mondta, reméli, hogy ezt a kérdést kifinomultan kezelik majd a kapcsolódó törvények és rendeletek. Ugyanakkor egy fontos rész kimaradt, ez a kötelezettség ne veszélyeztesse egy másik család, illetve személy megélhetését.

KDNP: a törvényt a demográfiai helyzet és a családok állapota is indokolja

Harrach Péter (KDNP) hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotását a demográfiai helyzet és a családok állapota is indokolja. Hangsúlyozta, kevéssé ért egyet azzal, hogy a törvénybe olyan “egyházias” fogalmakat keverjenek bele, mint a “házasság szentsége vagy az oltár elé vezetés”, mert a jogszabály az egész társadalomra vonatkozó szabályozást tartalmazza és nem az egyházi kategóriákban való gondolkodást.

Problémásnak nevezte a törvénynek azt a kitételét is, hogy az emberi élet szentsége a fogantatással kezdődik. A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy egyébként ő maga ezt vallja, azt mondta, hogy az adókedvezményt nem lehet egy ilyen nehezen meghatározható pillanathoz kötni. Hozzátette, hogy a megfogalmazás egyenes jogkövetkezménye lenne a magzatvédelmi törvény módosítása is, de ez pillanatnyilag nem egyezik a kormány szándékával.

A házasság és az élettársi kapcsolat szétválasztását övező vitáról azt mondta, hogy az előbbi két szempontból is tiszteletreméltóbb. Szavai szerint a házasság szoros és tartós kapcsolatot feltételez és a gyermekvállalás szempontjából is ez a legtermékenyebb életforma.

LMP: a foglalkoztatás számait is növelni kell

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta, akkor születhet több gyermek, ha nőnek a foglalkoztatás számai is. A politikus szerint a kormány viszont nem akarja visszasegíteni a munkaerőpiacra a kisgyermekes anyákat. Hangsúlyozta, hogy a visszatérést nem a részmunkaidő, hanem a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása mozdítaná elő.

Arra is kitért, hogy a javaslat a természetbeni támogatásokat a pénztámogatások körére szűkítené le.

MSZP: a kormánypártok a szabad választás kultúráját korlátozná

Kiss Péter (MSZP) azt mondta, ő is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az erőszakos tartalmakat korlátozni kell. Azzal viszont nem, hogy az erőszak kultúráját a szabad választás kultúrájának korlátozásával érik el. Szavai szerint amikor a kormánypártok másként gondolkoznak a családi szerepek szabad megválasztásának vagy az apa és anya közötti munkamegosztás kérdésében, akkor a szabad választást korlátozzák.

A családi adótámogatás azt az értékválasztást közvetíti, amelyik szerint azok a családok az értékesebbek, amelyekben egyébként is magasabb keresetűek a szülők – jelentette ki.

Soltész: a szocialista kormányok összekeverték a családtámogatást és a segélyezést

Soltész Miklós államtitkár a családvédelmi törvény vitájában a korábbi felszólalásokra reagálva azt mondta, hogy a korábbi szocialista kormányok a családtámogatást folyamatosan összekeverték a szociális segélyezéssel. Megjegyezte azt is, hogy az MSZP-s képviselők a törvényből kivennék a családi életre való nevelésre vonatkozó passzust. Az államtitkár azt mondta, hogy ha ez a nevelés korábban is létezik, akkor nem lennének bajban devizában eladósodott tízezrei, mert felkészítették volna őket arra, hogy hogyan kell hitelt felvenni.

Alapvető emberi jognak nevezte, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, illetve – külön törvénybe foglaltan – támogatás illesse meg.

Egyúttal azt is kijelentette, hogy az ellenzéki képviselők “bele akarják csempészni a házasság intézményébe az egyneműek kérdését”. Hangsúlyozta, hogy mindenki szexuális hozzáállását tiszteletben kell tartani, de “az nem házasság, az nem család, az egy együttélési forma”.

LMP: a gyermekek minél hamarabb kerüljenek vissza a családjukhoz

Szabó Tímea (LMP) azt kérte, hogy ne ferdítsék el a tényeket, mert a parlament előtt nem fekszik az egyneműek házasságára vonatkozó módosító javaslat. Leszögezte, hogy az LMP az együttélési formák közötti hierarchizálást utasítja el.

A képviselő közölte, szeretnék, ha az államnak kiemelt feladata lenne a nők védelme, különös tekintettel a családon belüli erőszak eseteire. Azt is javasolta, hogy a családjuktól elválasztott gyerekek minél hamarabb kerüljenek vissza oda.

A Jobbik a gyermekszegénység ellen lépne fel

Baráth Zsolt (Jobbik) a gyermekszegénység ellen emelte fel szavát a vitában, és ismertette az ezzel kapcsolatos módosító indítványukat. Eszerint csak akkor lehetne kiskorú gyermeket anyagi okból a családjától elszakítani, ha az egyértelműen alátámasztható, illetve bizonyítható.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) felszólalásában az MSZP-s és LMP-s módosító indítványok elfogadása ellen érvelt, amelyek szerinte teljesen jogos megfogalmazásokat vennének ki a javaslatból.