A dédi tényleg meghalt
A gyerekek másként fogják fel a halált, és másként is gyászolnak, mint a felnőttek. Az [origo]-nak nyilatkozó pszichológusok szerint a társadalmunk akkora tabut csinált a halálból, hogy sokan megrémülnek, ha a gyerekek kérdezősködnek róla, és mindenáron megpróbálják megkímélni őket a témától. Pedig a gyerek tudja, hogy a hörcsöge elpusztult, hiába kap helyette azonnal egy másik ugyanolyat. Inkább nézzen végig egy temetést, de ne maradjon magára a gyászban.
A gyerekek másként fogják fel a halált, és másként is gyászolnak, mint a felnőttek. Az [origo]-nak nyilatkozó pszichológusok szerint a társadalmunk akkora tabut csinált a halálból, hogy sokan megrémülnek, ha a gyerekek kérdezősködnek róla, és mindenáron megpróbálják megkímélni őket a témától. Pedig a gyerek tudja, hogy a hörcsöge elpusztult, hiába kap helyette azonnal egy másik ugyanolyat. Inkább nézzen végig egy temetést, de ne maradjon magára a gyászban.
Van viszont olyan család is, ahol a gyerekek nemcsak egy sírral szembesültek, hanem rémisztően közelről látták a halált. A négygyerekes Andrea hat évvel ezelőtt, egy külföldi utazáson vesztette el a férjét. Egy vízeséshez kirándult éppen a család, amikor robbantottak, és a férfi mellkasába szilánk fúródott, majd belehalt a sérülésbe. Mind a négy gyerek a szemtanúja volt, a legnagyobb lány maga is súlyosan megsérült. Mindannyian máshogyan reagáltak a történtekre.
A legkisebb tizenhat hónapos volt akkor. “Ma is sajnálja, hogy nem emlékszik az apjára, szokott kérdezgetni, hogy milyen volt az ölelése, vagy milyen volt az illata” – mondta az [origo]-nak Andrea, aki mindig sokat mesél az apjukról a gyerekeknek. Régi családi videókat is szoktak együtt nézni, otthon is körülveszik magukat az elhunyt fényképeivel és a róla mesélő tárgyakkal. “Jelen van az életünkben, és nem is akarom, hogy kitörlődjön belőle” – fogalmazott. A második legkisebb gyerek hatévesen élte át a tragédiát. “Ő nagyon apás volt, és nagyon meg is viselte. Sokat sírt, rajzolt, igazán meggyászolta az apját.” Andrea szerint a kicsin a hittan és a hittantanárnője segített sokat, mert segített hinni benne, hogy az apja lelke tovább él.
A harmadik gyerek 13 éves kamaszlány volt, és a legidősebb testvérével együtt nagyon felnéztek az apjukra. A lány azóta is jórészt magába fordulva próbálja feldolgozni a történteket. Nehezen nyílik meg, visszautasította a pszichológiai tanácsadást is. “Elvesztette az önbizalmát, ha ezután teljes családokat látott. Ha kudarc éri, annak tudja be, hogy vele ez történt” – magyarázta az anyja. A negyedik – az apja halálakor 15 éves – lány pedig Andrea szerint “nagyon határozott kislány”, aki azonnal megpróbálta átvenni az apja által addig betöltött szerepet a családban.
