A férfilét veszélyei

Elég férfias vagyok? Erőt sugárzok? A férfiak képesek komoly kockázatoknak kitenni saját magukat, hogy kompenzálják a fájdalmat, a félelmet, a sérülékenységet, amelyet titokban belül éreznek.

A gőzgép legyőzése

John Henry kétkezi munkás volt, s úgy vonult be Amerika történelmébe, mint a munka hőse. Fizikai munkát végzett, s egy nap elhatározta: legyőzi a gőz hajtotta kalapácsot. A verseny Henry javára dőlt el, aki ugyan belehalt az iszonyatos megerőltetésbe, de ereje és büszkesége miatt ő lett a kapitalisták álma: egy munkás, aki utolsó csepp erejét is feláldozza a profitért és aztán meghal, mert van már technológia, ami helyettesítse őt.

Évente ezrek halnak meg az Egyesült Államokban hasonlóan John Henryhez, bár róluk nem szólnak dalok és legendák. Ők azok, akik a végkimerülésig, rossz egészségi állapotban dolgoznak, amíg már nem bírják tovább, esetleg munkahelyi sérülések, balesetek áldozataivá válnak. Persze nők is halnak meg hasonló okok miatt, van azonban egy különbség: a férfiak sokszor azért végzik így életüket, mert saját maguknak és másoknak bizonyítják, hogy ők igazi férfiak.

A kapitalista gondolkodás valójában az emberi testek felhasználásából nyeri a profitot. És ezt nyugodtan megteheti, mert a férfiak könnyen meggyőzhetők, ha az a vágyuk teljesül, hogy férfiasnak érezhetik magukat. Elég, ha egy vállalat, cég, munkahely azokat a tulajdonságoknak az értékét sugallja a munkaerő felé, amelyek a társadalom szemében a valódi férfit jelentik. A legtöbb amerikai férfi pontosan tudja, mik azok a tulajdonságok, amelyek férfivá teszik a férfit: hatalom, versenyszellem, keménység. Ez a három kvalitás elképesztő arányban járul hozzá a profittermeléshez. Adj lehetőséget a férfiaknak, hogy megmutathassák férfiasságukat ezen tulajdonságok mentén és bármit megtesznek, még akkor is, ha időközben saját testi épségük, netán életük kerül veszélybe.

És ez nem csak a kétkezi munkásokra igaz: a közép- és felsőközéposztálybeliek is ugyanezt csinálják. Kőkeménynek mutatják magukat, amikor túlóráznak és a hatékonyságot a tudatosság elé helyezik. Versenyeznek az előléptetésért, és a munka számukra a legfontosabb az életben, máskülönben még megvetnék őket, hogy nem elég férfiasak. Érdekes ellentmondás mindeközben, hogy míg egy “valódi” amerikai férfi mindent megtesz, hogy hatalmasnak tűnjön, aki kontrollálja saját magát és az őt körülvevő világot, valójában a kapitalista társadalomban semmiféle hatalma nincs. És a legtöbb férfi épp azért tesz meg mindent, hogy a férfiasság státuszát megtartsa, mert különben túl nagy fájdalmat okozna neki ez az ellentmondás.

Politikusok

A politikusok a társadalom leggazdagabb egy százalékát szolgálják, épp ezt a fájdalmat használják fel arra, hogy megnyerjék a maradék 99 százalék férfiainak támogatását. Az egyébként hatalom nélküli férfiak gyakran befolyásolhatók úgy, hogy lehetőséget kapnak arra, hogy azonosuljanak a hatalommal és a keménységgel azáltal, hogy olyan politikusokat támogatnak, akik kiállnak a bűnözés, a terrorizmus ellen.

A hatalom nélküliségből fakadó fájdalom megjelenhet túlzott kockázatvállalásban,  öngyilkosságban, erőszakosságban. A legtöbb fiú első “leckéjét” a férfiasságról sportolás során tanulja meg. Itt érzik meg először a hatalmat, a versenyszellemet és a keménységet, amik meghatározzák a férfiak közötti hierarchiát. A sport az a közeg ahol a fiúk megtanulják fegyverré változtatni testüket, hogy elviseljék a fizikai és érzelmi fájdalmat a kívánt státusz elérése érdekében és élvezhessék a mások feletti dominanciát.

A profi sportolók számtalan elismerést kapnak teljesítményükért, de ők sem tesznek mást, mint feláldozzák testüket a csapattulajdonosok profitjáért. Sztárok lesznek, miközben életüket folyamatos fizikai fájdalmak közepette élik. A hatalomra vágyás és a hatalom nélküliség valósága közötti ellentét teszi az átlagos férfiakat az erőszakos sportok rajongóivá. Már egy boxmeccs végignézése is eltölti őket a keménység érzetével, hiszen ott az egyik fél legyőzi a másikat.

Hatalomnélküliség a hadseregben

A sportban megtanult leckék a vágyott férfiasság elérése érdekében sok – főleg alsóbb osztálybeli – fiatalembert űznek a hadseregbe. A külvilág felé közvetített üzenet a hazáját hűen szolgáló patrióta dicsőséges küldetése. De a háttérben ott van az is, hogy a hatalom nélküliség érzését kompenzálja majd az erőszakosság legális gyakorlásának lehetősége. De sok fiatal férfi, aki a hadsereget választja “hivatásául” később rájön, hogy csúnyán becsapták őket náluk sokkal erősebb férfiak, akiknek azért van hatalomra szükségük, hogy általa hozzájuthassanak olyan javakhoz, amelyekhez egy átlagembernek nincs jogosultsága.

Az ironikus a dologban az, hogy a hazájukért küzdő hős férfiak valójában eszközzé redukálódnak, hazudnak nekik és kihasználják őket, márpedig ezek a cselekedetek a társadalom szemében elítélendők. Csakhogy a hivatásos katona-státuszt nagyon komolyan összekapcsolták a hősiesség eszméjével, talán azért, hogy elvonják a figyelmet a hadsereg tagjainak megtörtségéről és kiábrándultságáról.

Eladó: a férfiasság szimbólumai

Akárcsak a munkahelyeken, vagy háborúban, a férfiak testét a fogyasztói piacon is kihasználják. Itt azonban a gyártás során a hatalom nélküliség szimbolikusan kompenzálódik. Bármely termék, amely a férfiasság szimbólumaként kerül piacra képes így funkcionálni. Férfiak milliói haltak meg az elmúlt ötven évben sok-sok milliárd dollárnyi profitot termelve azért, mert a férfiasság szimbólumát a dohányzásban látták.

A keménység, a hatalom és a versenyképesség eszméinek megtanítása a férfiakat bármikor kiaknázható profitgenerálóvá alakítja. Azon kevés ember kivételével, akik ebből hasznot húznak, az  eredmény nem más, mint tönkrement testek és lelkek, idő előtti halál, folyamatos háború, depresszió, droghasználat és erőszak. Ha meg akarjuk állítani ezt a folyamatot, a fiatal generációkat másra kell nevelnünk, nem pedig az úgynevezett férfias kvalitások elérésére és a gondolkodás nélküli engedelmességre. A társadalomnak nincs szüksége sem John Henry-kre, sem G.I. Joe-kra.