„A gólokat én rúgom, de a tehetséget fentről kaptam”

A vérbeli focidrukkerek a világ egyik legjobb focistájaként tartják számon. De Kakát azok is jól ismerik, akik kevésbé járatosak a futball világában. Elég csak annyit mondanunk: „Tudod, az a srác, aki a nagy meccsek végén egy »I belong to Jesus«(Jézusé vagyok) feliratú pólóban rohangál körbe-körbe a pályán.” De ki is ez a nem mindennapi figura?

Kaká – azaz Ricardo Izecson dos Santos Leite –1982. április 22-én született jómódú brazil családban. Becenevét az öccsétől kapta, aki sokáig nem tudta kimondani a nevét. Gyerekkorában először nem is focizni, hanem teniszezni akart. Kimagasló tehetségére csak később figyelt fel a tornatanára, és az ő tanácsára íratták be Kakát egy futballszakiskolába. De még ez sem volt biztosíték semmire…

A törés

Tizennyolc évesen a São Paulo juniorcsapatában edzett, amikor egy csúszdázás során súlyos baleset érte: vízbe érkezéskor lefejelte a medence alját, és eltörte az egyik csigolyáját. Kis híján tolószékbe kényszerült… Egy ilyen baleset gyökeresen megváltoztathatja az ember életét, és újra kell gondolnia mindent. Kaká számára a legnagyobb dilemma az volt, visszatérhet-e valaha a focihoz. Az orvosok semmi jóval nem biztatták: „Csoda, hogy nem bénult meg azonnal, és hogy egyáltalán tud járni” – mindössze ezzel vigasztalták a családot. A gyógyulásra nem volt túl sok esély. Ám Kaká egész családja hívő keresztény, így a baleset első napjától kezdve ők is, és barátaik is rendszeresen imádkoztak a fiú gyógyulásáért.

Nehéz időszak volt; míg a rokonság imádságban harcolt érte, Kaká gyötrő gondolataival viaskodott. Végül testben és lélekben megerősödve került ki a küzdelemből. A lábadozás második hónapjának végén szilárdan eltökélte, hogy mindent megtesz azért, hogy bejusson a válogatottba, részt vegyen a világbajnokságon, és hogy valamelyik neves európai klubban játsszon. Sok tehetséges futballista évekig keményen küzd, és mégsem jut el még egy nevesebb csapatig sem. Kakának mindez mégis nagyon korán sikerült: húszévesen a brazil válogatott tagja lett.

Egy különc világsztár

Igazán ismertté akkor vált, amikor 2001-ben, a Rio – São Paulo között zajló bajnokságon az ő két góljával nyert a São Paulo – ez utóbbi ugyanis ezen a tornán még soha nem tudott győzni. Ezt követően Kaká egyre hangosabb sikereket ért el a futballpályán: 2003-ban szerződtette az AC Milan, 2006–2007-ben csapatával megnyerte a Bajnokok Ligáját, és a FIFA az év labdarúgójának választotta. Jelenleg a Real Madrid játékosa.

A tehetséges játékosra a média is felfigyelt. Egyre több újság címlapján jelent meg. A bulvársajtó egy vérbeli, sztárallűrökkel teli sportolóra volt kíváncsi – ám csalódniuk kellett: egy nem mindennapi fickóval találták szembe magukat. Kaká továbbra is megmaradt ugyanannak a józan, csendes, szerény fiúnak, aki azelőtt is volt. Nem ivott, az éjszakai élettől tudatosan távol tartotta magát, táncmulatságokra, őrült bulikba soha nem járt. A hírnevére úgy tekintett, mint Isten áldására, egy lehetőségre, amelyet arra használhat, hogy rengeteg embernek beszéljen Isten szeretetéről.

Kaká féltve óvja a magánéletét. Fiatalon, 2005-ben vette feleségül a barátnőjét, Caroline Celicót, és egy interjúban büszkén vallotta meg, hogy mindketten tisztán vágtak neki a házasságnak. 2008-ban megszületett kisfiuk, idén tavasszal pedig a lányuk.

Józanul megmaradni

Lehet-e hívő emberként hitelesen megmaradni az élsport világában? Vajon megfér-e egymással a hit és a sztároknak kijáró rajongás? A mai napig sokan feszegetik ezt a témát. Kaká viszont ebben a tekintetben sem mindennapi, hiszen viselkedésével nem ad okot a gyanakvásra, és mindig nyíltan beszél a hitéről. Persze nem ő az egyetlen, aki ezt megteszi, hiszen köztudott, hogy az egész brazil csapat kézen fogva szokott imádkozni az öltözőben, sőt Lúciónak, Edmilsonnak is van Jézus-feliratos pólója.

Sikeresnek lenni, a figyelem középpontjában állni és józanul megmaradni valóban nem könnyű. Amikor erről a kérdésről faggatták, az ismert keresztény zenész, Michael W. Smith így nyilatkozott: „Szabályokat kell felállítanunk, de a közeli barátok is segíthetnek, akik szükség esetén jól nyakon csapják az embert.”

Persze garancia nincs semmire… Az azonban sok mindent elárul, hogy amikor a FIFA a vallási tolerancia jegyében betiltotta a feliratos pólók viselését, Kaká eszén nem tudtak túljárni. Azóta egy-egy jó lövés, illetve győzelem után ujjával az égre mutat, hogy ezzel fejezze ki egyértelműen: egyedül Istené a dicsőség. Ahogyan egy ízben fogalmazott: „Mert lehet, hogy a gólokat én rúgom, de a tehetségemet és a lehetőséget onnan, fentről kaptam.”

Megjelent a Family magazin 2011/4. számában.