A gyermek és a házikedvenc

Még nem láttunk olyan gyermeket, akinek az életében előbb vagy utóbb el ne jött volna a pillanat, amikor rájött, hogy a legnagyobb vágya egy kiskutya (esetleg macska). Viszont alighanem azzal is tisztában van minden felnőtt, hogy a gyermeknek vett házikedvenc ellátása és ápolgatása voltaképpen a szülők feladata lesz - olvasható a család.hu-n.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. szeptember 10. Család.hu

A tapasztalatlanság és felelőtlenség ráadásul kifejezetten veszélyes helyzeteket is teremthet gyermek és állat számára egyaránt, így talán érdemes elgondolkodni azokon a tanácsokon, melyeket a Fatherly kapott Linda Case amerikai kutyakiképzőtől és tudományos szakembertől.

Négy tipp tehát arra, hogyan próbáljuk felelős állattartásra tanítani gyermekünket.

A kutya nem játék

Talán nincs szülő, aki e mondatot ki ne ejtette volna a száján, ettől még igaz. Miként az is, hogy a gyermekeknek (főleg az egészen kicsiknek) sokszor nehézséget okoz még az empátia, így nem csoda, hogy előfordul, egyszerűen játéknak tekintik az állatot.

Fontos tehát megértetni a gyermekkel, hogy a kutya (vagy más háziállat) érző, lélegző lény, aminek ugyanúgy érzelmei vannak, mint neki.

Nem biztos, hogy a kutya is azt szereti, amit mi

Az egyik legnagyobb hiba, amit állattartó (nem csak gyermek) elkövethet, hogy feltételezi, amit ő szeret a kutyával csinálni, játszani, azt a kutya is ugyanúgy szereti – ami nagy tévedés.

„A szülők imádják előkapni a telefont és filmezni, ahogyan a gyermek lovagol az egyébként jól láthatóan magát nyomorultul érző állaton. A kutya teljes erejével próbálja tartani magát, de ilyenkor sokszor feszegetjük tűrőképessége határait” – mondta a szakember, aki szerint a fül- és farokrángatás, de még az állat túlzásba vitt ölelgetése is kiválthat agresszív reakciót.

A cikk itt folytatódik!