A gyermeknevelés közös felelősség – Apák napi konferencia a KINCS-ben

Az édesapák szerepére hívta fel a figyelmet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Népesedési Kerekasztal által szervezett apák napi konferencia június 13.-án.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
fűrész tünde
2018. június 15. Antal-Ferencz Ildikó

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke köszöntő beszédében megjegyezte: Amerikából indult az kezdeményezés, amely szerint minden év június harmadik vasárnapján megszervezik az apák napját. Furcsa lehet, hogy amerikai hagyományt népszerűsítenek Magyarországon, de az ötlet támogatandó; beszélni kell az édesapák szerepéről, hiszen a család és a népesedés területén meghatározó feladatuk van – tette hozzá, és emlékeztetett Kopp Mária pszichológus híres soraira: „Pelenkázz tovább élsz”.

Székely András, a Népesedési Kerekasztal tizenegy gyermeket nevelő vezetője ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: azok a férfiak, akiknek jó a kapcsolatuk a gyerekükkel, tovább élnek. Szerinte az anyák napi köszöntések sokszor arról szólnak, hogy a családban az anyáé a legnagyobb feladat, felelősség. Ez talán nekik sem jó – mondta, majd hozzátette: ő maga az apák napjáért sincs oda; reméli, eljön a nap, amikor nem külön az anyák és az apák napját, hanem szülők napját ünnepelünk.

Pulya Andrea, erdélyi származású énekesnő ezúttal is lenyűgözte a hallgatóságot, két szívet melengető zenei részlettel. Az első Kodály Zoltán, Háry János című művéből Örzse dala, a második Catalani, La Wally című operájából Wally híres áriája. Mindkét dal a párkapcsolatról, a szeretett férfi iránti vágyról és a hiánya miatt érzett aggodalomról szól.

Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár így kezdte beszédét: egy gyermeknek szüksége van édesapára és édesanyára egyaránt, ahogy a szülőknek is szükségük van egymásra. Kijelentette: olyan együttműködő szülőkre van szükség, akik példát tudnak mutatni gyermekeiknek. Beszélt arról is, hogy az édesapák más mintát, példát mutatnak a gyermeküknek, és másfajta biztonságot is adnak. Hozzátette: az apaság és a férfiasság nem egymást kizáró kifejezés, ez a két fogalom erősíti egymást; apává válni férfias dolog. Szerinte fontos az elismerése annak is, amit a férfiak a családban tesznek, hiszen ahogy a gyermekes nők is, a férfiak is kettős terhet viselnek. Továbbá fontos, hogy a férfiaknak legyen munkájuk. Hozzátette: ezért sokat tesz a kormány.

Léder László, az Apa Akadémia vezetője felidézte a hollywoodi filmek gyermekvállalási pillanatát és egy ezzel szembenálló 2010-es angliai kutatást, amely szerint az apák 80%-a elégedettséget vagy óriási örömet érez, ha megtudja, hogy kisbabája lesz; 50%-uk a várandósági tesztnél is jelen van; közel 100%-uk elkíséri párját az UH-vizsgálatokra, és 70%-uk vesz igénybe apai szülési szabadságot, ami jelentős mértékben csökkenti a nők szülés utáni depresszióját.  A kutatásból kiderült az is, hogy a leendő apák találkozása egy szakértővel a baba 12. hete előtt meghatározó fontosságú, a bevonódást jelentős mértékben megnöveli. A pszichológus felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy egyre többen felismerik, hogy az apáknak már a családtervezésben is részt kellene venniük, az erről szóló tanfolyamok, programok alig érik el az apákat, ahogy a Svédországban 70 éve bevezetett apáknak szóló születésfelkészítő tanfolyamok sem érték el hatásukat, az apák ugyanis nem érzik maguk azt megszólítva. A feladat tehát az: úgy szóljunk az apákhoz, hogy ők is megértsék – összegezte az előadó, majd néhány kutatási téma-javaslatot fogalmazott meg a KINCS számára.

Spéder Zsolt, a KSH NKI igazgatója az előző előadáshoz kapcsolódva hangsúlyozta a férfiak kettős terhét. Ismertette egy 2016-os kutatás eredményét, miszerint újra erősödik a hagyományos, pénzkereső férfiszerep. A férfiak újra egyre fontosabbnak tartják sikereket elérni a munkában ugyanakkor szeretnek a legfontosabb családi döntéshozó szerepben lenni. A megkérdezett apák szerint legfontosabb feladatuk az anyagiak biztosítása (32%) és a szeretet nyújtása (21%), legkevésbé fontos az iskolai ellenőrzés (0.5%), a napi ellátás és a fegyelmezés (3-3%). A szakértő ismertetett egy nemzetközi (német-magyar) összehasonlítást, amelyből kiderült, hogy míg a 20-44 éves magyar férfiak 90%-a gondolja, hogy férfinak kell eltartani a családját, a német férfiaknak csak kevesebb, mint harmada ért egyet ezzel. Míg a német férfiak negyede, a magyar férfik háromnegyede ért azzal egyet, hogy nem való, hogy egy férfinak, hogy háztartásbeli legyen. Közel hasonló eredmények születettek viszont azzal kapcsolatban, hogy gyermekeik érdekében a férfiaknak kevesebb energiát kellene fordítaniuk munkájukra (55%, illetve 60%) és abban is, hogy nem jó a gyermeknek, hogy nevelésüket az apa teljesen az anyára hagyja (70%, illetve 90%).  Mindebből egy ellentmondásos magyar apakép rajzolódik ki, amelyben erőteljesen keverednek a hagyományos és a modern elemek.

Andrek Andrea pszichológus Kettőn áll a vásár! című előadásában a legfontosabb, gyermekvállalást akadályozó tényezők: a párkapcsolati problémák, az egyedülálló szülőség, az aggodalom, az intim kapcsolatok zavara, a tanulmányok, karrier és személyes tervek fontossága, az életkor, az idő és az energia és az anyagi háttér hiánya. A gyermekvállalás rejtett tényezői a családon belüli erőszak és az ezzel kapcsolatos emlékek aktiválódása; az első gyermek traumatikus szülésélménye; az eredő család apa- és anyaszerepeinek hatása a jelenre és a szorongások mély gyökerei; az első gyermek utáni egymásra találás ereje és a másik elveszítésének félelmei, testvérféltékenység témába bújtatva.

Várfalvi Marianna, a Védőnőkért, Új Szülőkért és Újszülöttekért Alapítvány elnöke, emlékeztetett,  hogy éppen aznap 103 éves a magyar védőnői szolgálat. Elmondása szerint a védőnői hálózatra elsősorban demográfiai okból (csecsemőhalandóság növelése, és a nemzet számbeli erősítése) és tájékoztatási céllal volt szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy az apák szerepe a védőnői gondozásban jelentősen átalakult: míg régebb elsődleges feladatuk az anyák támogatása és a velük való kapcsolattartás volt, mostanra jelentősen változott az apák részvételi igénye a gyermekgondozásban, az ezzel kapcsolatos társadalmi szemlélet, az egészségügyi jogi és ellátási környezet, és így ezzel párhuzamosan a védőnői szemlélet és módszertan is átalakult.

Az előadásokat követően izgalmas kerekasztal-beszélgetések zajlottak. Először Bedő Imre, a Férfiak Klubja elnöke, Süveges Gergő újságíró, Szabó Endre, a NOE korábbi elnöke és Krúdy Tamás újságíró osztották meg gondolataikat az apák és férfiak szerepéről a gyermeknevelésben; majd Daru Gábor (Duna tv), Back Réka (Karc FM), Máthé Zsuzsa történész-blogger (Családban marad) és Ficza János blogger (Apu-Kalipszis) beszélgettek az apák megjelenéséről a médiában.