A mosolygó ultrahangkép mentette meg az abortusztól a magzatot

A 3D-s ultrahangfelvételen mosolygó magzat arca győzte meg egy anyát arról, hogy az orvosok javaslata ellenére ne az abortusz mellett döntsön, és hálás volt azért, hogy legalább pár órán át magához ölelhette kisbabáját. Az anya képtelen volt elvetetni a babát annak ellenére, hogy az orvosok figyelmeztették: a kicsi nagyon súlyos károsodásokkal fog születni és valószínűleg életképtelen lesz.

Katyia Rowe-nek elmondták, hogy magzatának agya nem fejlődik megfelelően, aminek következtében soha nem fog tudni járni, beszélni, és ameddig életben lesz, 24 órás ellátásra szorul majd. Miután azonban Katyia meglátta a 3D-s felvételen szabályosan mosolygó magzatot, nem volt képes az abortusz mellett dönteni.

Sajnos Lucian mindösssze kilenc órát élt. Katyia azonban úgy érzi, jól döntött, mert így legalább néhány órán át karjában tarthatta kisfiát. “Ha tudott mosolyogni a fejlődési rendellenessége ellenére, akkor megérdemelte az életet…ha csak ilyen rövid időre is.”

Jog a születéshez, az élethez

“A várandósság első három hónapja csodálatos volt. Amikor először láttuk ultrahangon a babánkat, máris beleszerettünk.”, meséli Katyia a Daily Mailnek. Minden rendben ment egészen a 20. hétig, amikor az orvosok közölték a rossz hírt Katyiával és párjával, Shane-nel: a baba agya nem fejlődik rendesen, és emiatt súlyos károsodásai lesznek: nem fog tudni megtanulni járni, beszélni és állandó gondoskodást igényel majd. Katyiának felvetették az abortusz lehetőségét, azonban a rendkívül rossz diagnózis ellenére Katyia képtelen volt elvetetni a babát, amikor látta, hogy mosolyog, integet, rugdos az ultrahangon. “Amint néztem őt, tudtam, hogy amíg a szívem alatt hordom, minőségi életet élhet és kötelességem anyaként megvédeni őt, mert bármennyire rövid ideig is élhet, megérdemli, hogy megszülessen.”

“Mindenért hálásak vagyunk”

“Mindent elolvastam, hogy képes legyek ellátni őt, ha megszületik. Elég volt ránéznem a mosolygós ultrahangos képére, hogy tudjam, helyesen cselekedtem. Mivel az orvosok legfeljebb öt évet jósoltak neki, nem tudtuk, meddig lesz velünk, de elhatároztuk, hogy bármennyi is adatik nekünk, azért hálásak leszünk. Sokat beszéltem hozzá és zenéltem neki születése előtt, mert azt szerettem volna, ha annyi jó dolgot tapasztal meg, amennyit csak lehetséges. Életem legszebb és legteljesebb kilenc hónapja volt a várandósságom, mert a kisfiammal tölthettem ezt az időt. Lucian születése előtt is meghalhatott volna, de ő kitartott, és így a karjaimban tarthattam őt, mielőtt örökre elment.”

A legnagyobb ajándék

Amikor tavaly október 23-án Katyiának elfolyt a magzatvize, azonnal az intenzív újszülöttellátó osztályra került. “Fel voltam készülve rá, hogy nem vihetem rögtön haza a kisfiamat, de azt nem tudtam, pontosan mi is fog történni. A szülés után azonban azonnal kiderült: Luciannek nincs esélye az életben maradásra. “Sokként ért, amit mondtak nekünk, de nem akartunk semmiféle olyan beavatkozást, ami valójában nem tudja megmenteni az életét. Luciantől megkaptam a legnagyobb ajándékot, amit egy nő kaphat: az anyává válásét. Rábíztuk, maradni akar még, vagy inkább elmenni. Az a szeretet és öröm, amit akkor éreztem, amikor kezembe vehettem Luciant, mindenért kárpótolt.”

Fotó: Jeremy Durkin