A szoptatás sincs ingyen!

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a leggazdaságosabbnak tartott etetési mód, a szoptatás sincsen ingyen! Mielőtt őrült számolgatásokba kezdenénk, hány vajas zsemle kell egy deci tej termelődéséhez, gondoljunk inkább arra, hogy a kismama a szoptatási időszak alatt bizony jóval kevesebbet keres!

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 09. czefernek.lena

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a leggazdaságosabbnak tartott etetési mód, a szoptatás sincsen ingyen! Mielőtt őrült számolgatásokba kezdenénk, hány vajas zsemle kell egy deci tej termelődéséhez, gondoljunk inkább arra, hogy a kismama a szoptatási időszak alatt bizony jóval kevesebbet keres!


A szoptatás valóban nem kerül semmibe?

Áprilisban, az American Sociological Review-ban jelent meg egy érdekes tanulmány, melynek címe „A szoptatás valóban nem kerül semmibe? Avagy a szoptatás következményei a nők keresetére nézve” (“Is Breastfeeding Truly Cost Free? Income Consequences of Breastfeeding for Women”). A kutatók 1980 és 1993 között vizsgáltak 1313 első gyermekes anyukát, akik egy évig szoptatták gyermeküket, s azt találták, hogy a tejecske bizony igenis pénzbe kerül. A kutatásban részt vett anyukák mindegyike dolgozott a szülést megelőző egy évben, és komoly keresetcsökkenést tapasztaltak a szoptatási idő alatt: minél hosszabb ideig voltak otthon, annál nagyobb volt a keresetkiesés.

Az Amerikai Szociológusok Társasága a kutatásra hivatkozva így fogalmaz közleményében:

“Amikor az emberek úgy fogalmaznak, hogy a szoptatás ingyen van, egy bizonyos perspektívából szemlélik a kérdést, nevezetesen hogy az anyának nem kell hozzá semmilyen kiegészítőt (cumisüveg, babatápszer) vásárolnia. De ez az egyszerű megközelítés figyelmen kívül hagyja a rejtett költségeket: például a nők keresetcsökkenését azon időszak alatt, amíg otthon vannak gyermekükkel. Ez rímel arra a régóta hangoztatott jelenségre, hogy a nők által végzett láthatatlan, azaz nem fizetett munka mennyire nincsen megbecsülve.”

A kutatás arra is rámutat, hogy azok a nők, akik valóban hosszú ideig szoptatják babájukat, még nagyobb bevételkiesésre számíthatnak, mint azok, akik csak rövid ideig etetik természetes módon vagy eleve tápszerrel táplálják gyermeküket. Ennek részben az az oka, hogy azok a nők, akik sokáig szoptatnak vagy részmunkaidőban tudtak csak dolgozni, vagy teljesen el kellett hagyni munkahelyüket.

Egy teljes embert kíván

Azok, akik valaha szoptattak, tudják, hogy ez egy teljes embert kívánó tevékenység, hiszen a babák állandó ellátást igényelnek, aminek a női szerveszet szinte teljesen alárendeli magát. Még azoknak sincsen könnyű dolguk, akik elmennek dolgozni, s a lefejt tejet juttatják el valahogy babájuknak, hiszen a mellszívás művelete nem egyenértékű azzal, ha valaki néha kimegy a mosdóba.

Amerikában van erre vonatkozó törvény, azaz időt kell biztosítani a kismama számára, hogy nyugodtan le tudja fejni a tejet, de az ebből adódó szüneteket például nem köteles kifizetni a munkáltató. Ez aztán visszaveti a kismamákat a részmunkaidő világába, de olyan is akad, aki emiatt kiesik a munka világából vagy áttér a tápszerre. Aki pedig gyerekfelvigyázóra bízza a lefejt tejet, sosem lehet biztos benne, hogy az megfelelő módon kerül vissza a kisbabájához, mert még a szakképzett dadusok sem mindig vannak tisztában az anyatej helyes felhasználási módjával.

Sok helyütt a lehetőség sincs meg…

Egy 2011-es kutatás az amerikai bölcsődékben kimutatta, hogy csupán a totyogók 12%-a kapott lefejt anyatejet, s az egyik legnagyobb központban nem is volt lehetőség annak tárolására.  

És még azok a szerencsés anyukák, akiknél az anyagiak nem játszanak olyan fontos szerepet, nos, ők is azt fogják érezni a szoptatási idő alatt, hogy csökkent a produktivitásuk. Mert hát valljuk be őszintén, hogy egy kisbabát, akinek minden gondolata az etetés körül forog, legkevésbé sem fog érdekelni, hogy mi aznap szerettük volna felmosni a konyhát és befizetni a csekkjeinket is. Ezzel csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szoptatás valóban nem ingyenes tevékenység. Időbe kerül, no meg odafigyelésbe és energiába…és a nők anyagi és egyéb lehetőségeinek csökkenésébe. Nem hanyagolhatjuk el egyes részeit (például az éjjel 3-as etetést) de attól még nem kéne hogy teljesen aláássa a nők pénzkereseti lehetőségeit családjuk támogatásához.

Ezért a legfontosabb, hogy a társadalom is lássa, milyen érték van a nők szoptatási munkájában, s megtalálja azt az utat, ahogyan támogatni tudja őket ebben. Ebben mi jobban állunk, mint a fenti cikket kommentáló amerikai anyuka, ott ugyanis semmilyen fizetett ellátásban nem részesülnek a szoptató nők.