Anya dolgozni kezd

Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Hárman mesélik el a történetüket.

Gyerekek mellett kezdtem újra tanulni

Tripó Krisztinának még másfél éve van a visszatérésig, kislánya ötéves, kisfia tizennyolc hónapos. Számítógépes grafikusként végzett, és egy grafikai stúdió nyomdai előkészítője volt, mielőtt teherbe esett.

– Tudtam, hogy ha megszületnek a gyerekek, ők kerülnek az első helyre, és három évet mindenképpen otthon szeretnék tölteni velük. Tudatos volt a korkülönbség is köztük, méltatlannak éreztem volna, ha csak arra a kis időre megyek vissza, amíg újra teherbe esem. A megoldást nem abban láttam, hogy gyorsan visszarohanok dolgozni, hanem abban, hogy ezekben az években továbbképzem magam – ezen már terhesen is sokat gondolkodtam. Bár Krisztina tartja a kollégákkal a kapcsolatot, a főnöke semmi biztosat nem tud ígérni a jövőre nézve. – Öt éve vagyok itthon, természetes, hogy felvettek a helyemre valakit. Ha a munkába állásra gondolok, a bizonytalanság az egyetlen biztos pont. Ha esetleg visszavennének, korai műszakba kellene kérnem magam, mert a férjem nem tud délután elmenni a gyerekekért, és bár szeretem a szakmámat, ettől a helyzettől azért tartok.

A második gyereknél kezdett hiányozni Krisztinának a külvilág, a munka. Sokat jelentett, hogy a férje asztalosipari vállalkozásában találtak számára testhezálló feladatokat a tervezésben és a marketing területén.
– Az, hogy kipróbálhattam magam különböző helyzetekben, önbizalmat adott, és segített körvonalazni azt is, merre szeretnék szakmailag továbblépni. Azzal a feltétellel iratkoztam be egy online honlapkészítő tanfolyamra, hogy a tanfolyam után már nekem kell elkészíteni a céges honlapunkat. Szerencsére a férjem maximálisan támogat, az ő segítsége nélkül nem tudnék időt fordítani a tanulásra. Szeretnék már a gyes alatt kisebb munkákat szabadúszóként elvállalni, és elképzelhetőnek tartom, hogy eleinte ez a forma lesz összeegyeztethető a család és a gyerekek igényeivel.