Anya, tudtad, hogy nem is a gólya hozza a kisbabát?

Amikor gyermekünknek először lesz gyanús, hogy a kisbabákat mégsem egy madár pottyantja be a kiságyba, nekünk, szülőknek sokszor nem jut eszünkbe, hogyan is magyarázzuk el azt a bizonyos madaras-méhes sztorit.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 14. Gyarmati Orsolya

Amikor gyermekünknek először lesz gyanús, hogy a kisbabákat mégsem egy madár pottyantja be a kiságyba, nekünk, szülőknek sokszor nem jut eszünkbe, hogyan is magyarázzuk el azt a bizonyos madaras-méhes sztorit.


Egy gyerkőc nagycsoportosként, vagy kisiskolás korában kezd először érdeklődni arról, hogyan is kerül a kisbaba az anyukák hasába. Fél füllel sokmindent hallhat az iskolában társaitól, ami gondolkodóba ejtheti. Az információk sokszor zavarosak, ellentmondásosak lehetnek számára, és egyre több kérdés fogalmazódik meg benne arról, miként költözhetett a baba egy anyuka hasába, mit csinál ott olyan sokáig, és hogyan bújik elő?

Várd meg, amíg megkérdezi!

Az első és legfontosabb tanács, hogy mindig válaszoljunk a kérdésekre, de igyekezzünk minél egyszerűbb magyarázatot adni. A kisgyerekeknek nincs szükségük sok részletre a fogantatást, a várandósságot és a születést illetően. Természetesen, ahogy nőnek, úgy lehet velük egyre komolyabb beszélgetéseket folytatni. Mindig várjuk meg, amíg a gyerek kérdez, ne ültessük le azzal, hogy “na, most pedig arról fogunk beszélgetni, hogy anyának miért ilyen nagy a hasa.” Fontos az, hogy tudjuk, pontosan miről is szeretne gyermekünk tudni. A How to Talk With Your Child About Sex (Hogyan beszélj gyerekeddel a szexről) című könyvben egy kisfiú megkérdezi édesanyját, hogy honnan is jött. Az anya, gondolván, hogy a kisfiú az élet nagy kérdéseire kíváncsi, leültette a gyereket és mindent, de mindent elmondott neki. Amikor végetért a monológ,a kisfiú félénken csak annyit mondott: Anya, én azt szerettem volna tudni, hogy hol éltünk, mielőtt ebbe a házba költöztünk!”

Kérdezz vissza!

A félreértés elkerülése érdekében mindig kérdezzük meg beszélgetés közben a gyerkőctől azt, hogy ő mit gondol. A gyerekek hajlamosak különféle elképesztő történetet kitalálni arról, hogyan “jönnek létre” a kisbabák. Először is tudjuk meg, a saját gyerekünk fejében mi van ezzel kapcsolatban, mivel ezt az információt kiindulópontnak használhatjuk a beszélgetés során.

Ne tedd bonyolulttá!

Használjunk egyértelmű kifejezéseket a test egyes részei esetében. Ha például azt mondjuk, hogy a baba az anyuka hasában növekszik, az sok gyereknek zavaró lehet, mivel eddig úgy tudta, a hasunk az a rész, ahová az étel kerül. Ehelyett elmesélhetjük, hogy van egy ún. anyaméh a has egy bizonyos részén belül, ahol a babák laknak kilenc hónapig. Az sem feltétlenül szerencsés, ha a “mag” szót használjuk a sperma helyettesítésére, mivel ezáltal sok gyerek az almamagra asszociálhat, ami bekerül az anyuka testébe és még a végén fa fog ott nőni. Ehelyett inkább fogalmazzunk úgy, hogy az apuka sejtjei átúsznak az anyuka méhébe.

Ne légy zavarban!

Sok szülő maga is zavarba jön, amikor a fogantatásról kell beszélnie, ezért ilyenkor mindig emlékeztessük magunkat: az élet egyik legtermészetesebb eseményéről beszélünk. Más esetben éppen a gyerek lehet az, aki feszengeni kezd, amikor rádöbben, miről is mesélünk neki. Bárhogy is legyen, igyekezzünk megmaradni a határozott, egyenes válaszoknál. Ha a gyerek érzi, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, azt gondolhatja, valami szégyenteljes dologról van szó.

És végül következzenek a leggyakoribb kérdések, amelyeket a gyerekek fel szoktak tenni a témával kapcsolatban:

1. Hogyan kerülnek oda a babák?

A legegyszerűbb válasz ez: az apuka szeretetet adott az anyukának és ezáltal létrejött egy kisbaba az anyuka méhében. Vagy: a babák akkor költöznek oda, amikor egy anyuka és egy apuka annyira szereti egymást, hogy a szeretetükből egy kisbaba jön létre. Ha a gyerek részletesebben szeretné tudni, mindez hogyan is történik, elmondhatjuk, hogy az úgynevezett sperma, vagy apasejt találkozik az anyuka petesejtjével, és ebből lesz a kisbaba.

2. Mit csinál odabent a kisbaba?

Szopizza az ujját, rugdos, alszik, mocorog, és néha még csuklik is. És mindeközben folyamatosan növekszik, egészen addig, amíg elég nagy nem lesz ahhoz, hogy megszülessen. A gyerekek nagyon szeretik, ha bevonják őket a “nagyok dolgába”. Érdemes kérdezgetni a várandósság alatt a nagyobb testvérkét: “Mit gondolsz, jól érzi magát odabent a baba?” “Szerinted most alszik, vagy ébren van?” “Gondolod, hogy hallja a hangunkat?” Ha a gyerkőcnek van kedve hozzá, énekelhet egyelőre láthatatlan testvérének, vagy odarakhatja a kezét a hasunkra, hogy érezze, ahogy a baba mocorog. Vannak gyerekek, akik szorongással gondolnak az “odabentre”, és megkérdezhetik: “Sötét van a hasadban, anya?” “Nem fél ott egyedül a kisbaba?” Ilyenkor mindig nyugtassuk meg, hogy az anyaméh egy nagyon biztonságos, meleg és barátságos hely, ahol jó lenni.

3. Bennem is nőhet kisbaba?

Ha ez a kérdés hangzik el, itt az idő, hogy kicsit meséljünk a nők és a férfiak különbözőségéről. Magyarázzuk el, hogy csak a felnőtt nőknek növekedhet baba a hasukban. Ha kisfiunk van, mondjuk el neki, hogy ha megnő, ő csupán segíthet egy baba létrehozásában. (Mert ez a nők kiváltsága, de ezt ne mondjuk! 🙂

4. Hogyan jön ki a kisbaba?

Meséljük el, hogy amikor a baba akkorára nőtt, hogy már kész arra, hogy megszülessen, elmegyünk a kórházba, vagy otthon hívunk egy segítő nénit, és hamarosan előbújik a kisbaba. Mivel sok gyerek ilyenkor már érti, hogy az anyukája egy ideig nem lesz ott vele, rendkívül fontos, hogy nyugtassuk meg: amíg anya távol van, addig rá nagyon fog vigyázni apa, vagy nagymama, stb, és arról is biztosítsuk, hogy bejöhet a kórházba látogatni, aztán máris otthon leszünk, együtt a kistestvérrel. Ha már idősebb gyerekről van szó, aki többet akar tudni, beszélhetünk neki arról, hogy van egy nyílás a nők testén, amelyen keresztül a baba előbújik.

Sok segítséget jelenthet egy, a témával foglalkozó képeskönyv lapozgatása is. Ehhez két kiadványt ajánlunk, az egyik Ezio Aceti és Alberta Rotteglia munkája, a Nem a gólya hozza!, a másik Szabó Attila Pocakmeséje.