Átalakulnak az óvoda és iskolakezdés szabályai – mit kell tudni?

Az új köznevelési törvény a tankötelezettség időtartamát is átalakítja, változnak az óvodai nevelés és az általános iskola megkezdésének és befejezésének szabályai. A gyakorló és leendő szülőknek érdemes már most áttekinteni az új előírásokat, hogy időben fel tudjanak készülni a változásokra.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. február 12. szabo.daniel

Az új köznevelési törvény a tankötelezettség időtartamát is átalakítja, változnak az óvodai nevelés és az általános iskola megkezdésének és befejezésének szabályai. A gyakorló és leendő szülőknek érdemes már most áttekinteni az új előírásokat, hogy időben fel tudjanak készülni a változásokra.


A 2012 szeptemberében hatályba lépő köznevelési törvénnyel a tankötelezettség időtartama is módosulni fog. A tankötelezettség kezdete ugyanúgy 6 éves kor lesz, azonban az óvodai nevelés 2013 januárjától már 3 éves kortól kötelező, a felső határ pedig újra 16 éves korra csökken.

A jelenlegi szabályozás szerint a gyermek legkorábban abban a naptári évben válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31-ig betölti, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.  A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31-ig tölti be. Ez a határ nyolc éves korig is kitolódhat, ha a gyerek augusztus 31. után született.

Az új köznevelési törvény alapján viszont a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is.

Az a gyermek, akinél azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig maradhat az óvodában, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Változás lesz az új törvényben, hogy az óvoda a jelenlegi öt éves kor helyett már három éves kortól kötelező lesz, és csak indokolt esetben, a jegyző, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével lehet ez alól felmentést kapni. Jó tudni, hogy az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve hogy minden az intézmény körzetébe tartozó hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A kormány az új leszállított korhatárhoz több óvodai férőhely létrehozásával szeretné megteremteni a feltételeket.

Ami a tankötelezettség végét illeti, az új szabályok alapján a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart, sajátos nevelési igényűeknél az időtartam a huszonharmadik életévig nyúlhat ki. A törvényalkotó ezt a változtatást azzal indokolta, hogy nem szükséges az iskolapadban tartani azokat a fiatalokat, akik inkább kilépnének az oktatási intézmény keretei közül, ráadásul így a többi – tanulni vágyó – kamasz fejlődését sem zavarják meg. Azok pedig, akik 16 évesen elhagyják az iskolát, később újból bekapcsolódhatnak az oktatásba, amikor saját meggyőződésük is erre inspirálja őket.

Összességében elmondható, a változtatásokkal a gyermekek háromtól tizenhat éves koráig írja elő jogszabály a tankötelezettséget ám a rendszer továbbra is lehetőséget biztosít a szülők és pedagógusok egyedi korrekciójára, ha arra szükség van. Így nem változik a korábbi hármas feltétel, amelyben a családi környezetet ismerő szülő, a közösségi életet figyelemmel kísérő pedagógus és a gyermek objektív fejlődése határozza meg a nevelési fokozatok közötti átjárást.