“Az anyatej kincs, a szoptatás pedig az élet alapja”

Az Anyatejes Táplálás Hete és a Szoptatás Világnapja apropóján rendezett konferenciát szerdán a parlamentben a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozata „Fókuszban az édesapák” címmel. A szakmai rendezvényen a nyári szabadság és a rekkenő hőség ellenére szép számmal megjelent érdeklődők a szoptatás fontosságáról, annak nehézségeiről és szépségeiről hallhattak előadásokat. A konferencia idei tematikája az édesapákat állította fókuszba, akik kiemelt jelentőséggel bírnak mind a szoptatás segítésében, mind az édesanyák támogatásában, s ez fokozottan igaz koraszülöttek esetében is. A védőnők szerepéről is szó esett, s a végén egy örömteli hírrel is gazdagodhattunk a szoptatás jövőbeni támogatására.

A konferencia bevezetőjében Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozatának elnöke arról beszélt, milyen nagy dolog, hogy 2018-ban egy konferencia keretében együtt lehet gondolkodni a szoptatásról. Véleménye szerint nem csupán anya-baba szimbiózisáról, de az őket körülvevő környezet, az édesapa támogatásáról is fontos végre szót ejteni, amely meghatározhatja az első próbálkozásokat. Mint kiemelte, az itt jelen levők nem valami ellen, hanem a szoptatás mellett szeretnének szólni, nem szándékuk tehát ítélkezni azok felett, akik nem anyatejjel táplálják gyermeküket. Ugyanakkor rávilágított a védőnők által közvetített információk jelentőségére, amely nagyon nagy jelentőséggel bír a szoptatás támogatásában.

Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte: a magyar kormány a családot, a gyermekeket és az egészséget, mint legfőbb értékeket szeretné fókuszba állítani, ezek megőrzését szeretné támogatni. Mint kifejtette, a család a teremtő Isten gondolata, az erkölcsi élet gyökere, s boldog, akinek van kiért áldozatot hoznia. A családi élettel kapcsolatban úgy fogalmazott, csapatjáték, s gyermekgyógyászként is az a tapasztalata, az anyatejes táplálás hirdetése az egyik legfontosabb dolog. Ezzel kapcsolatban fontos eredményeket értek el az elmúlt időszakban: tavaly emelkedett a szoptatott babák száma, ami szemléletváltást tükröz az újszülöttek táplálásában.

Véleménye szerint lényeges cél, hogy minél több gyereket tápláljanak anyatejjel, mert ezzel különleges lelki kapcsolat alakul ki anya és gyermeke között. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az édesapákhoz is hasonlóan kötődjenek a gyerekek. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az apák legyenek ott a születés pillanatában, ami császármetszés esetén hatványozottan igaz – tette hozzá. A gyermekek egészséges fejlődésének alapja a család, és ebben fontos az édesapák támogatása is. El kell ismerni az ő szerepüket is a családban, így a családtámogatások minden formáját ők is igénybe vehetik – emelte ki.

Az államtitkár kuriózumként említette az anyatej szervezett gyűjtését Magyarországon. Megjegyezte, az elmúlt 1,5 évben kétszeresére nőtt a leadott anyatej literjéért kapott juttatás. Kiemelte az egészségügyi tárca szerepét a szoptatás népszerűsítésében, és abban, hogy azokat is ösztönözni tudják, akik valamiért nem akarnak szoptatni. Kifejtette: még mindig hárommillió doboznyi tápszer fogy évente Magyarországon, ami hatalmas szám, tekintve, hogy a szoptatás sokkal költséghatékonyabb és környezetbarátabb módszer. „Az anyatej kincs, a szoptatás pedig az élet alapja” – fogalmazott, ígérve, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szervezőket támogassák a szoptatás népszerűsítésében.

Csősz Katalin védőnő arról szólt, milyen fontos szerepe van a védőnőknek abban, hogy az édesanyákat támogassák a szoptatásban, hogy képesek legyenek bízni önmagukban és a testükben. Különösen fontos az egészségügyi problémákkal rendelkező, valamint az először szülő nők, az egyedülálló édesanyák és mindazoknak az esetében, akiknek korábbi rossz tapasztalataik vannak ezen a téren. Kiemelten fontosnak találta, hogy a védőnők is korszerű tapasztalattal rendelkezzenek az anyatejes táplálással kapcsolatban. Csősz Katalin reményét fejezte ki az iránt, hogy a jövőben a védőnők laktációs tanácsadó képzésben részesülhessenek, ami nagyban hozzájárulhatna az anyukák hatékony támogatásához.

Beszélt a helyes szoptatásról, hogy a cumi, a bimbóvédő és a folytonos méricskélés csak hátráltatja a megfelelő táplálást, valamint felhívta a figyelmet néhány tévhit káros voltára: mint mondta, lázasan és betegen is lehet szoptatni, s a legtöbb gyógyszer szedése, valamint a mellgyulladás sem jelenthet akadályt. Ideális esetben a babának 6 hónapos koráig a kizárólagos anyatejes táplálás megfelelő, egy éves korig meghatározónak kellene lenni tápanyagbevitel szempontjából a szoptatásnak, ami akár két éves korig is tarthat. Felhívta a figyelmet az apák szerepére is: egy támogató férfi jelenléte csökkenti a csecsemőhalandóságot, a koraszülést, növeli a szoptatás időtartamát is. Nem szabad ugyanakkor elfeledkeznünk arról sem, hogy a szülés utáni depresszió az erősebbik nemet is érintheti: a férfiak 2-25 százaléka szenved valamilyen formájától.

A szoptatás szépségeiről és nehézségeiről, valamint az apai támogatás mikéntjéről beszélt szubjektív, megkapó előadásában Sirok Eszter és férje, Földi Ferenc, akik két gyermeket nevelnek. Az édesanya megindító beszámolója arról, hogy a kórházi személyzet nemhogy nem támogatta, inkább eltántorította a szoptatástól ( “Ezzel a mellel úgysem fog tudni szoptatni”), az édesapa lelkiismeretes és kimerítő felsorolása, hogyan tudja egy férfi az első időszakban a párját hatékonyan támogatni sokaknak csalt könnyet a szemébe.

Végezetül Afonyiné Kaló Tünde PIC vezető ápoló, IBCLC laktációs tanácsadó tartott előadás a koraszülöttek, a korababák családjának támogatásáról. A megrázó beszámolóból kiderült, milyen megváltozott körülmények között válik anyává, apává az a család, ahol a koraszülés veszteségét, a baba életéért való küzdelmet és az ezzel járó szeparációt kénytelenek megélni. Döbbenetes, de ma Magyarországon minden 10. baba a vártnál korábban jön a világra, azaz minden 10. család érintett. A kialakult helyzetben kiemelt szerep jut a PIC-en dolgozó személyzetnek, akik támogatása vagy éppen negatív hozzáállása formálja a kis család életének első napjait, heteit, hónapjait. Önbizalmat adhat és el is vehet, s noha ma Magyarországon minden koraszülött központ egyformán felszerelt, mégis eltérőek az ott dolgozók lehetőségei, hozzáállása.

Közös cél kellene, hogy legyen a csecsemő szeparációjából következő negatívumok visszaszorítása, hiszen ha a baba nem kap választ a sírásra, emésztése, növekedése lelassul. A PIC hosszú éveken át zárt világa mára megnyílt, sok helyütt már nem divat az időre etetés, s a baba-mama szobák is megjelentek. Van azonban még hova fejlődni, hiszen az apák is kulcsszerepet játszanak az első időszakban, mintegy kapocsként képesek összekötni az ágyhoz kötött anyukát az újszülöttel. Az első egy-két órában is képesek például eljuttatni az anyatejet a gyermeknek, aki a colostrum segítségével lényegesen jobb életkilátások elé néz. A kenguruzásban, s az anya támogatásában is kiemelt szerepe van ezekben a nehéz időkben, ezért lenne nagyon jó, ha a külföldi példák mintájára léteznének olyan baba-mama-papa szobák, ahol az férfi is jelen lehet, amennyiben ezt munkája megengedi.

Kiemelten fontosnak nevezte az ápolók képzését, hiszen a feladatok folyamatosan módosulnak, s az új technikák, gyakorlatok elsajátítása nagyon fontos ebben a munkakörben. A rendezvény egy ehhez is kapcsolódó örömtei bejelentéssel zárult: a Kiss Kata Zenekar Családi koncertje után Bábiné Szottfried Gabriella bejelentette, hogy decemberben de legkésőbb jövő januárban megkezdődik a kórházi védőnők képzése, melynek keretében laktációs tanácsadókká válhatnak, ezzel is segítve a kismamákat már az első pillanattól a hatékony szoptatásban.