„Az igazság már nem egyértelmű, hanem nézőpont kérdése!”
Az Életvédő Fórum délelőtti programja három előadással zárult. Az előadók az élet és az anyaság védelméről, a mesterséges megtermékenyítésről és a szabadság igényéről beszéltek.
Elsőként Todd Huizinga diplomata, a Paul B. Henry Institute for the Study of Christianity and Politics társalapítója, a Transatlantic Christian Council munkatársa tartott előadást. A szakértő rámutatott: „A Nyugati társadalmakban egyre nagyobb a szakadék a világnézetek között, a progresszív elit és ellenpólusuk között. A különböző világnézetek teljesen ellentétes elképzeléseken alapulnak azzal kapcsolatban, hogy mi az igazság, mi a jó és mit jelent embernek lenni.
1787-ben és 1788-ban adták ki az Emberi Jogok Nyilatkozatát. Érdekes látni, mennyire fontos részét képezi ennek a dokumentumnak az emberi természet megváltoztathatatlan igazsága. Az Egyre többen esnek a relativizmus áldozatává, amelyben az igazság már nem egyértelmű, hanem nézőpont kérdése. A posztmodernizmust szkepticizmus és szubjektivitás jellemzi. Ez a fajta szubjektív relativizmus, a kétely, hogy az igazság nem igaz azt mutatja.
A világot az individualizmus uralja, a valóság is ez alapján formálódik, tehát az igazság ma már azt jelenti, hogy én egyénként mit gondolok annak, és az én méltóságomat sérti, ha valaki nem fogadja el a saját döntésemet a saját igazságommal kapcsolatban. Tehát ha férfiként szerelemes vagyok egy másik férfiba, akkor jogom van összeházasodni vele. Ha én transzneműként a női mosdók akarom használni férfiként, akkor ahhoz is jogom van. A szabadság tehát most már azt jelenti, hogy hátat fordíthatok az objektív igazságnak.”
A második előadás az élet és az anyaság védelméről, valamint a várandós tanácsadás a jövőért témájáról szólt. Az előadó, Kristijan Aufiero, a német Profemina szervezet igazgatója konstatálta: „Semmi sem tudja pótolni azt az űrt, amelyet az abortuszok képeznek. Nem tudom elmondani, milyen súlyos következményei vannak ezen döntéseknek.”
Németországban naponta 15 ezerszer keresnek rá az abortusz szóra. A Profemina Szervezet felismerte feladatának, felelősségének súlyát, ezért először is létrehozott két csatornát. Az egyiken keresztül az oldal támogatói felé kommunikált, a másikon azokat a nőket szólították meg, akik válságterhességet éltek át.
„Mindenki hiányzik, aki nem születik meg!” – szól a Profemina mottója. Aufiero így zárta beszédét: „Mindent megteszünk, hogy segítsük a nőket és a családokat a terhességi krízisben. Sokan hívnak minket radikálisaknak, fundamentalistáknak, pedig csupán odafigyelünk azokra, akik bajba kerültek és segítséget keresnek. Mi ezt meg tudjuk nekik adni, mert hisszük, hogy mindig az élet a jobb választási lehetőség. Bármit is mondanak mások, amikor itt körülnézek, hősöket látok, akik harcolnak egy szolidaritáson alapuló társadalomért, amely odafigyel a várandós nőkre és a súlyos életválságokból jó kiutat kínál.”
A délelőtti program záróelőadása az in vitro megtermékenyítés etikai kérdéseit vette górcső alá. Jean Marie Le Méné, a Fondation Jerome Lejeune elnöke úgy kezdte beszédét, hogy nem elég az abortuszról beszélni, rendkívül fontos, hogy a lombikbébi programot, a mesterséges megtermékenyítést se felejtsük ki a diskurzusból.
„A mesterséges megtermékenyítés az érme másik oldala: a vágyott gyermekeket beültetik a nők hasába, miközben a nem kívánt gyermekeket kiveszik az abortusz során. Az IVF során az orvostudomány révén fogannak meg a kisbabák, ám figyelembe kell venni azt is, hogy ilyenkor Istent játszunk. A mesterséges megtermékenyítés technológiája egyre fejlettebb. Rendkívül jövedelmező üzletág hatalmas piaccal. A nők hatalmas kálváriát járnak be egy-egy lombikprogram során.
Mi a mesterséges megtermékenyítés jövője? Már sikerült mesterségesen létrehozni női és férfi ivarsejteket állatkísérletekben. Néhány éven belül tehát nem lesz szükség spermára és petesejtre, jöhet az „embergyártás”. Természetesen bele lehet nyúlni a mesterségesen létrehozott embrió genetikai állományát, a születendő gyermek tulajdonságait, nemét módosítani. Tudjuk, hogy már dolgoznak a mesterséges méhen és hamarosan embernél is ki fogják próbálni. Ez tehát a jövő, ami ránk vár. Az Európai Etikai Bizottság elé került már az a kérdés, hogy férfiakba lehessen méhet ültetni, hogy ők is kihordhassanak egy gyereket. Franciaországban már létrehoztak olyan embriót, amelynek három embertől származik a genetikai állománya. E gondolkodásmód mentén eltűnnek a Down-kórosok, mert kiiktatjuk a genetikai betegségeket. Ez pedig nem más, mint eugenetika.
A gyermek nem projekt. Franciaországban mindenre a projekt szót használjuk. A nem tervezett gyermek például nem gyermek, hanem projekt. Sokat halljuk, hogy az embereknek meg kell adni a választás szabadságát, hogy akarnak, vagy nem akarnak gyereket. Ám ha már megfogant egy magzat, onnantól kezdve nem szabad, hogy legyen választás.
Tóth Ágnes, szülész-nőgyógyász, NaProTechnológiát alkalmazó orvos ugyanebben a témában prezentált, bemutatva a NaProTechnológiát, mely módszer részletes orvosi kivizsgálásokkal, a valódi probléma megtalálásával és gyógyításával lehetővé teszi a természetes fogantatást, s nem utolsó sorban elhárulnak az etikai, morális aggodalmak is.
„A meddőség a fiatal párok 15-20 százalékát érinti Magyarországon. Nem szabad diagnózisként tekinteni a meddőségre, sokkal inkább úgy kell kezelnünk, mint tünetre. Terméketlenség esetén vagy a mesterséges utat választjuk, amely kikerüli a problémát, amely létrehozta a meddőséget és nem veszi figyelembe az életet. A másik út egy olyan megoldás, amely helyreállítja a termékenységet – ez pedig a NaPro Technológia.
A lombikbébi-program sok kérdést felvet. Ugyanezek felmerülnek a NaPro Technológiával kapcsolatban is. Ez a módszer önmegfigyelésen, valamint lelki és fizikai gyógyításon alapul, a háttérokok megoldását követően pedig a NaPro munkatársai végigköveti és végigtámogatja a nőket a 9 hónap alatt. A technológia minden második párnál sikeres, ráadásul jóval olcsóbb, ezért jóval több pár meg tudja engedni magának, s etikus is, hiszen nincsenek lefagyasztott embriók, nincs embriószelektálás, vagy a „felesleges” embriók elpusztítása.”
A demográfiai témákban a Családok Budapesti Világkongresszusa kapcsán írt cikkeink linkjei:
“Teljes mértékben radikálisan kell fellépnünk!”
„Az, hogy Magyarország elfogadta az alaptörvényt, nagy reményeket ébresztett bennünk!”
“Ne diszkriminálják a nagycsaládosokat!
Novák: “A család a legfontosabb közösség”
“A szülők közti jó kapcsolata az alapja a gyermek kiegyensúlyozottságának!”
Harrach Péter: “A demográfiai helyzet alakulása nemzeti sorskérdés”
“Helyre kell állítani a természetes reprodukciót Európában – ez nemzeti ügy
“Nem érdekel, mások miért nem tartják jónak a családot!
