Balkezes gyermek – Áldás vagy átok? – I. rész

Az elmúlt évtizedekben ugyan hivatalosan már nem szoktatják át a balkezes gyerekeket jobb kézre, azonban napjainkban is rengeteg problémával találkozhatunk nevelésük során. Sok esetben sajnos a szülők és a pedagógusok sincsen igazán tisztában azzal, milyen fejlesztést igényelnek a balkezes gyerekek.

Az első és legfontosabb dogma: a szülőnek el kell fogadnia, hogy gyermeke balkezesnek született. A legtöbb probléma ugyanis abból adódik, úgy gondolják a szülők és sok esetben a pedagógusok is, hogy ráér a gyerek eldönteni közvetlenül az iskolakezdés előtt, melyik keze legyen a domináns. Ez azonban nem választás kérdése.

A gyermeknek önmagában belül is el kellene fogadnia, hogy nem teljesen olyan, mint a többi gyerek és alkalmazkodnia kellene ehhez a helyzethez. Először otthon, majd az óvodában, utána az iskolában és később a felnőtt életben is adódhatnak nehézségek, amelyekkel meg kell birkózniuk. Ráadásul ezeket a nehézségeket a jobbkezes társadalom nem is mindig ismeri el.

A balkezesség alakulása

A kutatások szerint az ősember mindkét kezét egyformán használta, azonban egyes teóriák szerint a fegyverhasználat tette szükségessé a kezek munkamegosztását. A szívük védelmének érdekében a férfiak a pajzsot a bal karjukkal fogták, miközben a jobb kezükben támadó fegyverrel hadakoztak. Ráadásul a vallási előítéletek tovább mélyítették a szakadékot jobb- és balkezesek között. A Bibliában például többször megtaláljuk a jobb kéz magasztalását, és a bal kéz elítélését.

Ahogy fejlődött az orvostudomány és a pszichológia egyre több kutatási eredmény látott napvilágot a témában. Bebizonyították, hogy a balkezesség öröklődik. A jobbkezes szülők 2 százalékának van balkezes gyermeke. Ha az egyik szülő balkezes, akkor már 17 százalék az esély, és ha mind két szülő, akkor 46 százalék a valószínűsége, hogy balkezes lesz a gyermekük.

A bal kéz használatát nem nézték jó szemmel a családokban, és az iskolákban sem, egészen addig, amíg Véra Kovarsky, Montpellier egyik iskolájának pszichológusa el nem indította „keresztes hadjáratát” a balkezesség rehabilitációjáért. 1937-ben az I. Nemzetközi Gyermekpszichiátriai Kongresszuson beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a „balkezesség nem utánzás, vagy nevelés útján szerzett tulajdonság, hanem természetes, velünk született, immanens és irreverzibilis állapot.”

De mitől mások a balkezesek?

Maga a balkezesség nem köthető semmilyen fizikai elváltozáshoz, az ő esetükben csupán arról van szó, hogy az agy jobb féltekéje válik dominánssá. Azonban az is előfordulhat, hogy a bal agyféltekéjük a domináns – annak ellenére, hogy a bal kezük az ügyesebb.

A balkezes gyerekek esetében a beszédközpont általában szintén a jobb agyféltekében van, de természetesen előfordulnak kivételek is. A legtöbb esetben csupán az írástanulás és rajzolás során válik egyértelművé, hogy a gyermek balkezes. Arra, hogy a balkezesek a különböző cselekvések elvégzésére melyik kezüket, illetve lábukat használják, nincs pontos szabály. A kifinomultabb cselekvéseket általában a bal végtagjukkal végzik, illetve az is előfordul, hogy a bal szemük lesz a domináns (ezzel fognak például belenézni a teleszkópba vagy a fényképezőgépbe). Mindezek ellenére megtörténhet, hogy egyes esetekben a jobb kezüket is használják bizonyos tevékenységek elvégzésére.

Néhány híres balkezes

Hans Christian Andersen (1805–1875) dán költő, meseíró
Carl Philipp Emanuel Bach (1714–1788) német zeneszerző, orgonista
Ludwig van Beethoven (1770–1827) német zeneszerző, zongorista
Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) osztrák zeneszerző, zongorista
Petőfi Sándor (1822/23–1849?) magyar költő, forradalmár
Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista
Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832) német író, költő
Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz polihisztor, művész, tudós
Franz Kafka (1883–1924) osztrák író, regényíró
Pablo Picasso (1881–1973) spanyol festő, szobrász, grafikus

Következő cikkünkben azzal foglalkozunk, hogyan tudjuk segíteni a balkezes gyermekek fejlődését!