Balog: Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik
Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén szerdán Budapesten. Hozzáfűzte: a program keretében csaknem 100 milliárd forint európai uniós és magyar forrásból eddig 526 iskola újult meg, további 45 felújítása pedig hamarosan befejeződik. A tornatermeket, tantermeket és tanuszodákat érintő program 200 ezer tanuló iskolai környezetét érinti.
Budapest, 2017. november 21. Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (j) éves meghallgatásán az Országgyûlés népjóléti bizottságának ülésén a Parlamentben 2017. november 21-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A következő években 535 iskola korszerűsítése és újak építése várható. Emellett 45 milliárd forintot fordítanak iskolai digitális fejlesztésekre – mondta a miniszter a meghallgatáson. Hangsúlyozta: 2018-ban újabb öt százalékkal növekednek a felsőoktatási bérek. 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben szintén öt százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozók bére. Kiemelte: sikeres az egyetemi kancellárrendszer bevezetése, a korábbi hiánnyal ellentétben ma az egyetemek számláin összességében 100 milliárdos, európai uniós forrásokkal együtt 200 milliárdos megtakarítás van.
Balog Zoltán megjegyezte: bár voltak hibák és nehézségek, összességében stabilitást hozott az iskolák számára a közoktatás központosítása. A pedagógusi béremelési programnak köszönhetően a tanári fizetések másfélszeresével nőttek az elmúlt négy évben.
Hozzátette, hogy 2010 óta 500 milliárd forinttal fordítanak többet a köznevelési rendszerre, mint korábban. Elmondta azt is: a kormányzati ciklus két legjelentősebb lépésének tartja a köznevelésben a hit és erkölcstan és a mindennapos testnevelés bevezetését.
A nemzetközi felmérések szerint az Európai Unión belül Magyarországon növekedik leginkább az aktívan sportolók száma, a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma pedig meghaladta az 500 ezret – hangsúlyozta a miniszter, aki kiemelte a nyári vizes világbajnokság sikeres megszervezését és lebonyolítását is.
A kultúra területéről szólva Balog Zoltán elmondta: az Európai Unióban ma GDP-részarányos összehasonlításban Magyarország költi a legtöbbet kultúrára, a bruttó hazai termék 2,1 százalékát. A magyar népi kultúra művelőit támogató Csoóri Sándor Programra 2,5 milliárd forintot fordítanak, míg a Magyar Művészeti Akadémia évente 800 millió forintot kap arra, hogy a 65. életévüket betöltött, állami elismeréssel rendelkező művészek nyugdíját kiegészítse. Emellett növekedett a Móricz Zsigmond-, Derkovits Gyula- és Kodály Zoltán-ösztöndíjak összege is 200 ezer forintra.
A miniszter szerint nem igaz, hogy elmenekültek pedagógusok az oktatási rendszerből, ma kétezerrel több pedagógus dolgozik, mint korábban. Az elmúlt évben 30 százalékkal növekedett azoknak a száma, akik pedagógusképzésre jelentkeztek – emelte ki Balog Zoltán, aki szerint a gimnazisták számának csökkenése demográfiai okokra is visszavezethető.
A miniszter szerint a PISA és más oktatási felmérések valóban rámutatnak a magyar oktatási rendszer gyengeségeire. Igaz, hogy a szakképzés gyengén teljesít a PISA-felmérés eredményei szerint, ugyanakkor a magyar hatosztályos gimnáziumok teljesítménye a világ élvonalába tartozik, a négy- és nyolcosztályos gimnáziumoké pedig átlagosnak mondható – mondta.
(Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
