Bedő Imre: fel kell kelteni a férfiak vágyát az apaságra!

A Család nemzetközi napja alkalmából tartottak konferenciát „Választhatunk! Lehetőségek a családtámogatásban" címmel pénteken az Országházban. Az izgalmas előadásokon hallhattunk a kenguru módszer jelentőségéről a koraszülött-ellátásban, a magyar családtámogatási rendszer előnyeiről és bepillantást nyerhettünk a férfiak apává válásának mozzanataiba. Átadták a Magyar Családokért Díjat is, melyet ezúttal Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója nyert el.

koraszülött
2019. május 20. Czefernek Léna

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozatának szervezésében az a szakmai konferencia, mely a családokat állítja középpontjába a Parlamentben. A rendezvény most a „Választhatunk! Lehetőségek a családtámogatásban” címmel adott körképet számos, családot érintő aktuális témáról a koraszüléstől elkezdve a családtámogatási ellátáson át a férfiak gyermekvállalásban betöltött szerepéig. Az izgalmas szakmai délelőttön a Családháló is ott járt.

Minden gyermek közös kincsünk

A konferencia első felszólalója, Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozának elnöke arról beszélt, milyen fontos a civilekkel együtt a közös gondolkodás a családokat érintő kérdésekről. Felhívta a figyelmet az újszülöttekkel kapcsolatos cselekvés fontosságára, hiszen a várandósok, koraszülöttek és beteg újszülöttek fokozottabb támogatására van szükség. Hangsúlyozta: ezeknek a gyermekeknek a legfőbb gyógyítója az anya és az apa, legfőbb gyógyszere pedig az anyatej. Egyre több PIC (Perinatális Intenzív Centrum) vonja be a szülőket az ellátásba, Magyarországon jelenleg 8 nyitott koraszülött osztály működik, ami azt jelenti, hogy a hozzátartozók 0-24 órában látogathatják gyermeküket a szakellátó személyzet támogatásával.

Az anyatejes táplálásról szólva elmondta, jelenleg Európában a második helyen állunk ebben a tekintetben, ami nagyon előkelő helyezés, de lehetnénk elsők is, hiszen olyan jó kezdeményezések vannak az országban, érdemes ezt a gyakorlatot erősíteni. Felhívta a figyelmet a prevenció szerepére, hiszen minél nagyobb a koraszülöttek és családjuk támogatása, annál nagyobb ezeknek a babáknak a túlélési esélye. Végezetül méltatta, hogy a magyar családtámogatási rendszer 2010 óta egyre komplexebb formát ölt, így a szülőknek van miből választaniuk, ami nagyon fontos, mivel minden család önálló, izgalmas regény.

A védőnők gyűjtsék össze a jó szoptatássegítő gyakorlatokat!

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a konferencia folytatásában arról beszélt, milyen fontos számára, hogy egy ilyen konferencián az egészségügy képviseletében és négy gyermekes családanyaként is részt vehet. Mint mondta, a közös gondolkodással unokáink, gyermekeink jövőjéért teszünk, s az egészségügy ügye egybefonódik a családokéval: a szükségletek sokszor itt fogalmazódnak meg a legmarkánsabban. Reményét fejezte ki abban, hogy az anyaság, a várandósság mindenkinél akart, tervezett, remélt legyen, s a várakozás 9 hónapját öröm kísérje csakúgy, mint az utána következő időszakot. Emlékeztetett: mindez már nem csak az egészségügyi intézmények zárt falai között zajlik, az ajtó kitárásának első pár lépésén már túl vagyunk, s az eredmény egyértelműen pozitív.

Emlékeztetett, milyen fontos lépés a szülészetek családbaráttá tétele, s reményét fejezte ki a jó nemzetközi gyakorlatok beemelésével kapcsolatban, hogy a szülés körüli időszak ne a betegségről, hanem az egészségről és még több egészség megnyeréséről szóljon. Meghirdette a jó szoptatástámogatási gyakorlatok összegyűjtését a védőnők számára, hiszen az anyatejes táplálás véleménye szerint az egyik garancia az egészséges élethez. Azt is kifejtette, a jó gyakorlatokat követni könnyebb, mint a rosszakat büntetni, s véleménye szerint akkor lehetünk egészségesebb és erősebb nemzet, ha ezeket sikerre visszük.

Emberarcú társadalom

Ezt követően Gál Kinga EP képviselő arról beszélt, hogy milyen nagy lehetőség és felelősség van a kezünkben: amikor Európa az üres bölcsők kontinense, a magyar kormány nem a migrációban, hanem a saját fiataljaink támogatásában látja a megoldást. Soha ennyi támogatás nem kaptak a fiatalok Magyarországon – vélte, hozzátéve, hogy a nemzeti konzultáció is megmutatta, hogy itthon a család fontos és védendő érték. Óriási szerep és felelősség ez, fűzte tovább, hogy a társadalomba visszatérjen a nézőpont mely a családot fontos erőnek tartja, hogy “emberarcú társadalom” jöjjön létre. Emlékeztetett: a családban élők motiváltabbak és hosszú távú döntéseik a gazdasági stabilitást szolgálják, így az élet védelme, a családok megerősítése felelősség a jövő fiataljai iránt.

Tóth Edina EP képviselőjelölt bemutatta az európai országok családtámogatási gyakorlatait, kiemelve, hogy emiatt is sorsdöntő a május 26-i EP választás. Mint ismertette, uniós viszonylatban Magyarországon fordítják a legtöbbet GDP-arányosan (5 százalékot) családi támogatásokra, míg Németországban ez a szám 2,5 százalék. Kiemelte, milyen fontos, hogy míg a nyugat-európai országokban az édesanyáknak három hónap szülési szabadság után vissza kell menni dolgozni, itthon nem kell rettegni attól, hogy ha mi akarjuk nevelni a gyermekünket, elveszíthetjük az állásunkat.

Félelem, rettegés, bűntudat

Nagy Lívia, a Melletted a helyem Egyesület alelnöke a koraszülöttek és családjaik helyzetéről beszélt. Mint mondta, hazánkban nem túl jó a helyzet, de e tekintetben egész Európa bukdácsol. Pedig a kontinensen évente félmilliónál több, itthon pedig 8 ezer család érintett: ennyi édesanya éli meg a szülés körüli hónapokat félelemben, rettegésben, bűntudatban. Mindeközben olyan kérdések zakatolnak a fejünkben, hogy “Életben marad? – Egészséges lesz? – Biztos, hogy az én gyerekem? Miért nem érzem a kötődést?” – sorolta a maga is érintett édesanya.

Emlékeztetett: a kórházban a koraszülők óriási fizikai, pszichés, mentális terhelésnek vannak kitéve. Egy angol felmérés szerint 79 százalékuk mentális egészsége sérül a szülés után, sokan küzdenek szorongással, pánikbetegséggel, depresszióval. Az apák 91 százaléka beszélt arról, hogy nem tudott a munkájára koncentrálni, míg gyermeke a koraszülöttosztályon volt, sokan el is hagyják a munkahelyüket ilyenkor. Mivel az anya a család motorja, s ő ilyenkor gyakran diszfunkcionálissá válik, ebben az élethelyzetben megnő a válások száma, ráadásul az elhúzódó kórházi időszakra nem jár szülési szabadság.

Hiányzik a legfontosabb orvos, a leghatékonyabb gyógyszer

Nagy Lívia felhívta rá a figyelmet: a koraszülött újszülöttek a legkiszolgáltatottabb állampolgárok, és a statisztikák szerint egészséges túlélési esélyük jelenleg nagyrészt a szerencsén múlik: attól függ, melyik ország-város mely kórházának PIC-én kezelik őket. A szakember szerint hiába vannak meg a legkorszerűbb felszerelések, ha a legfontosabb gyógyszer, az anyatej nem hozzáférhető és a legfontosabb orvos, az anya nem lehet ott mindig, nem érintkezhet a babával kenguruzás formájában. Ezért egy maroknyi szülő összefogott az európai ellátás standardizálása érdekében. A betegközpontú, összesen 96 irányelvet 30 ország 120 szakembere dolgozta össze, s a legmagasabb szintű ellátást szorgalmazzák az etikai döntéshozástól elkezdve a gyermekek szállításán, táplálásán keresztül a szülésig és a szakképzésig. Alappillérként többek között olyan szempontok jelennek meg, mint a szülők 24 órás elérhetősége, a pszichés támogatás, a fájdalom és stresszmenedzsment, vagy éppen az alvás védelme.

Nem elég, ha gyereket szeretnénk, nagyon akarnunk kell

Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója maga is érintett édesapa: kislánya annak idején 920 grammal született, de ma már egészséges iskolás. A közgazdász beszédében arról szólt, hogy ma már nem elég a régi mondást megvizsgálnunk, miszerint a társadalom építőköve a család, a romlás lejjebb keresendő. Ma már arról is vita folyik, mi a férfi és mi a nő, és először ezeket az alapokat kell rendbe tenni ahhoz, hogy legyen család. Ma már nem elég, ha szeretnénk gyermeket, nagyon akarnunk kell, annyi félelem és csábítás van, amit le kell győzni. Sajnos túlgondoljuk a dolgot és óriási belső erő szükséges ahhoz, hogy vállaljunk 1-2-3 gyermeket – tette hozzá.

Kutatások mutatják, hogy a biztonságérzet milyen fontos tényező a gyermekvállalásban, háború idején például mindig visszaesik a gyermekvállalási kedv – sorolta Bedő Imre, hozzátéve, hogy a 21. században az anyagi biztonság ellenére olyan bizonytalanságérzet van az emberekben, ami gátolja a gyermekvállalást. Miközben hihetetlen sok dolgot engedhetünk meg magunknak, mégis anyagi bizonytalanságban élünk: a globalizáció fő hajtóereje ugyanis azt az illúziót táplálja, hogy dolgozzunk minél többet, különben elveszíthetünk mindent. Pedig az elmúlt 5-10 évezredhez viszonyítva sosem volt ekkora anyagi biztonság – vélte az alapító. Most ráadásul a magyar családtámogatási rendszer világhírű lehet, az elmúlt ezer évben nem volt ilyen támogatottsága a családoknak – fűzte hozzá.

Hol van mégis a biztonsági rés?

Bedő Imre szerint a rés a pajzson a férfi és a nő szövetségének bizonytalanságában keresendő. Gyermek akkor születik, ha a páros bízik a holtomiglan-holtodiglanban, az összes első gyerek a “nekünk sikerülni fog” eufóriájában fogan.  A Férfiak Klubjának alapítója szerint a második-harmadik gyermek megszületésének terhe a férfiak vállán nyugszik, és attól függ, a nő bizalma megrendül-e a férfiban az első gyermek születésekor. Hiszen egy anya egy gyermekkel még tud “menekülni”, ha szükséges, ezért a férfi attitűdje az első gyermek vállalása után kardinális, mert ő nyújtja a nőnek a biztonságérzetet, hogy merjen ennél több gyermeket vállalni.

Erős férfiak kellenek, akik nem csak a munkahelyen, a kocsmában, hanem a családi felelősségvállalásban is erősek – tette hozzá Bedő Imre, aki szerint hitet kell adni az embereknek abban, hogy van rá mód, hogy a családok együtt maradjanak. Mint fogalmazott, ha nem tudunk hitet adni, nem leszünk elegen. A férfiakban pedig fel kell ébreszteni a vágyat az apaságra, mi is ezen dogozunk – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem az a lényeg, hogy sokan legyünk, az is fontos, hogy a családok egészségese  legyenek, hiszen a jövő nemzedék pozitív mintára alapozva mer majd csak gyermeket vállalni.

 

A konferencián végezetül átadták a Magyar Családokért Díjat is, melyet ezúttal Bedő Imre a Férfiak Klubja alapítója nyert el a családokért vállalt munkájáért.