Belső szabadság – mi mindenhez van jogunk? – Pál Feri előadása

Önmagunk kényeztetésének, feszültségeink feloldásának egész tárháza hangzott el az eheti alkalmon a jól ismert humorral és saját példákkal fűszerezve. Újra és újra megdöbbenünk, mennyire a mi kezünkben van nem csak közérzetünk, de egész sorsunk alakítása.

Míg a külső forrásból táplálkozó önbecsülés, említettük, hamar átfolyik az emberen, addig aki belsővel rendelkezik, a kevésből is nagyon hosszan tud élni. Olyan célokat tűz ki, amihez valódi erőfeszítés kell, és a bukás lehetősége is benne van. Nem növik túl az ő reális teljesítőképességét, de nem is túl alacsonyak. A következőkben a belső önbecsülés ismérveiről lesz szó, néhányat kiemelve.

–          Képes vagyok érzelmileg meleg, emberi kapcsolatokra, meghittségre.  Saját egyensúlyvesztésem nem fenyegeti a kapcsolatot. Nem viszem bele, mint a kapcsolat kritikáját.

–          Érzelmeimet szabad kifejezni, megélni: de a kapcsolatot nem romboló módon. Hiszen egy kapcsolati összefüggésben beszélek magamról

–          Az élet pozitív szemlélete (gyakran hangoztatják, mégis ez csak egyetlen elem!). A kutatók így vizsgálják: jó érzéssel gondolsz-e magadra?

Igényeink, szükségleteink elfogadása

Szabad egy kérést nem teljesítenem. Láttunk már olyan férfit, aki nem tud nemet mondani? Ő a megye díszplogára, egyházközségi elnök. Otthon: siralomvölgy. Mert honnan vitte el az időt? Az energiát, az életet… Ehelyett mondhatja, hogy „ne haragudj, de megígértem a feleségemnek, hogy megigazítom a cserepeket. Ezért ma nem tudok jót tenni Honoluluban”. Micsoda férfiúi erény! Ma egyre kevesebb feleség van, aki a férfi sikereinek az uszályán szeret haladni. A legtöbb feleség egy tisztességes házban akar élni.

–          Szabad nem magyarázkodni. Nem logikusnak lenni. Valami csak úgy jólesne. Ezzel a házastársunkat is nagyon tudjuk kímélni.

–          Tudsz-e nyugodt lenni és szabad mások társaságában? Nem kell állandóan produkálnod magad, lehetsz háttérben, emiatt nem kell szorongani.

–          Ismerem a saját korlátaimat, de ez az önbecsülésemet nem csorbítja.

Önmagunkért cselekedni

Az alacsony önbecsüléssel rendelkezők közül sokaknak eszébe sem jut.

Nekem például egészen megváltozott az életem, amikor felfedeztem a kétdugós fürdőzést. Ugye magas vagyok, van egy pici kádam, ha belemegyek, sokminden már nem fér bele, vége van a kádnak, a fürdőszobának, a lakásomnak. Ezért kitaláltam, hogy a túlfolyót is bedugaszolom. Azóta…. jó, hogy bele nem fulladok! Na de itt nincs vége. Az én kádam felett van egy irányított fényű olvasólámpa is, kis polccal. Olyan sok cselekvési lehetőségünk van, ne becsüljük le!

Aki állandóan instabil, finom kis lehetőségeket talál arra, hogy tudjon létezni. Szoktam látogatni az idősek otthonában egy nénit – 50 plüssmacskája van! Igazit nem tart, jobb is (a macskának is), ő belőtte azt a szintet, ahol gondoskodni tud. Most nevettek, de tudjátok, mit jelent ez az 50 plüssállat egy idős néninek, takarításkor? És ő úgy alszik, hogy ezekből 30 az ágya körül van. Akármerre fordul, egy macska. Persze megtehetné, hogy kitesz egy dédnagymamától örökölt falvédőt, amin az összes moly már begyakorolta magát, fejtől, lábtól zsíros, és sajnáltathatná magát. De nem – a néni zseniális. Ő így hozza egyensúlyba magát, és fontos, hogy ezt ne pótcselekvésnek hívjuk.

Szabad hibázni

Főleg akkor, ha egyébként valaki igyekszik. Aki trehány, az más –  nemtörődömség.

–          Szabad meggondolni magunkat.

–          Lehet valamihez nem érteni, kérdezni. Olyan jólesik elmenni az autószerelőhöz.

–          Valamit nem tudni: voltam egy többéves képzésen, ott a kiképző sokszor hozzáfűzte a magyarázatához: ezt még nem kell tudni, csak gyakoroljuk. Elég ha majd egy év múlva tudjátok. Ide állt, oda állt, a felét nem értettük, annak is a felét elfelejtettük. De ez felszabadított mindenkit – ja, hát ha nem kell tudni, akkor csináljuk. Így sokkal könnyebb, hibázhatok, újrakezdem. Mire kellett, persze már mindenki tudta.

Szabad válságba jutni

Hallottam egy paptársam prédikációjában: „ahelyett, hogy az emberek az Úrhoz fordulnának, elmennek pszichiáterhez”. Pedig milyen nagy dolog, ha valaki így tesz! Az Úr a pszichiátrián is ott van. Az Úrnak arra az emberre is szüksége van, aki pszichiáterhez megy. Vagy ilyet hallok: „azért vagy válságban, mert kicsi a hited.” Ilyenkor az összes szőröm égnek áll, kidudorodik az ingem. Nem elég, hogy az a szerencsétlen válságban van, még kicsi is a hite. Szabad tehát segítséget is kérni.