Boldog új élet

Tehetetlenség, pánik, fájdalom, de mindenek előtt szeretet ül az édesanya szemében, amint kezébe veszi súlyosan szívbeteg csecsemőjét. A kicsit a Peter Cerny Alapítvány rohamkocsija szállítja az Országos Kardiológiai Intézetbe. Strammul tűri a megpróbáltatásokat, de igazán csak az édesanyja kezében nyugszik meg. Nem tudni, meddig élhet, de egy biztos: több esélye van, mint 20 évvel ezelőtt világra jött sorstársainak.

Csalóka nyugalom

Hétköznap délután van, csendes nyugalomban beszélgetnek ápolók, orvosok a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája udvarának hátsó traktusában. Itt épült fel még 2001-ben a hazánk központi régiójának koraszülöttmentését bonyolító Peter Cerny Alapítvány központja. A nyugalom persze csalóka, hisz van nap, amikor megállás nélkül mennek a mentőautók, az eddigi legtöbb riasztás 24 volt egy napon, évente mintegy 3 ezerszer vonulnak.

Az alapítvány 36 munkatárssal látja el a mintegy 140 kilométer sugarú területet, melyen egyébként a magyar lakosság mintegy 40 százaléka él. Munkájuk – meséli az emeleten található apró irodában Somogyvári Zsolt – akut feladatok ellátásából, intenzív-őrzött szállításokból, illetve különböző vizsgálatokra való “hagyományos” szállításokból áll.

A szervezet vezetőjétől megtudjuk: akut feladataik döntően szülőszobára történő riasztásból állnak, ugyanakkor lakásra is menniük kell a frissen hazakerült babák ápolása miatt, egyre többször pedig otthonszülésekhez. Fontos tény, hogy a koraszülöttmentőket az esetek 95 százalékában kórházak riasztják, a többi esetben pedig az Országos Mentőszolgálat adja a feladatot.

A sikerhez folyamatos fejlesztésre van szükség

A gépkocsipark és az azokban található felszerelések természetesen kulcsfontosságúak „bevetéskor”: a koraszülöttek szállítása sokkal speciálisabb eszközöket igényel, mint a felnőttek esetében. A Cerny valójában ún. neonatológiai mentőszolgálatot működtet, amelynek rendeletben szabályozott feladata, a  „6 kilogramm alatti és 60 centiméteres testhossznál kisebb újszülöttek vagy csecsemők mentése, őrzött szállítása”. Tehát nem életkor szerint történik a betegek kiválasztása, hanem a testsúly és a testhossz alapján. A határérték feletti betegeket már gyermekrohamkocsi szállítja.

Normál esetben – magyarázza Somogyvári doktor – egy időre és egészséges súllyal született baba, 4,5 hónapos korában akár 7-8 kilogramm is lehet, ami már egyértelműen gyermekgyógyászati és nem neonatológiai feladat lenne, ugyanakkor az ilyen extrém koraszülöttek ebben a súlykategóriában teljesen speciális megfigyelést, ápolást és kezelési gyakorlatot igényelnek.

Az elmondottaknak egy általunk is kísért őrzött szállítás ad nyomatékot: a jelenleg négy és fél hónapos pici 2250 grammos, de születésekor mindössze 550 grammot nyomott. Krónikus tüdőbetegsége miatt oxigénkezelésre van szüksége, emiatt kell áttranszportálni egyik klinikáról a másikra.

Több lábon állva

A Cerny éves működésének 63 százalékát finanszírozza az állam, vagyis önmagában a fennmaradáshoz komoly források kellenek, nem beszélve a beruházásokról. Régebben akár 5-10 évig is áldozott egy-egy cég adományozásra, manapság ritkábban és jellemzően csak kisebb összegekkel. 1 százalék felajánlásából a teljes költségvetés mintegy egynegyed részét fedezték eddig, de arra számítanak, hogy az adóváltozásokkal ez jelentősen csökkenni fog.

Hogy mire kell a forrás? Elsősorban a rendkívül speciális és drága eszközökre. Egyetlen autó felszerelése minimum 25 millió forint, de a spéci műszerekkel együtt inkább ennek a kétszerese a reális. Az autókban egy illetve két speciálisan felszerelt inkubátor kap helyet, ezekben bonyolult hidraulika oldja meg a rázkódás minimalizálását. A mentő így is sokszor csak sétatempóban haladhat, hiszen egy esetleges hirtelen fékezéskor fellépő vértolulást a csecsemők még nem tudják korrigálni, agyvérzést kaphatnak, melybe akár  bele is halhatnak.

Somogyvári Zsolt a rengeteg apró, okos műszer között talán a testhőszabályozóra a legbüszkébb: a Cerny rohamkocsiján található ugyanis Európában egyedül a berendezés, mellyel szállítás közben fokokkal csökkenthető  a baba testhőmérséklete – egyúttal oxigénfelhasználása, ami sokszor életet is ment.

Stábunknak lehetősége volt egy másik szállításon is részt venni. Az eset (lásd fotóinkon) súlyossága megkövetelte, hogy a neonatológiai rohamkocsiban orvos is kísérje a babát, aki a 36. várandóssági hétre 2100 grammal, veleszületett szívhibával jött a világra: a most 2 hónapos csecsemő mindössze 3200 gramm. Igen súlyos szívhibája miatti vizsgálatra kellett szállítani egy budapesti kórházból az Országos Kardiológiai Intézetbe, majd a vizsgálat megtörténte után vissza az ápolási helyére.

A szolgálat jelentőségét jól megvilágítja a Somogyvári doktor által ismertetett statisztika. E szerint, míg nem működött a koraszülött mentés, a nem intenzív osztályon születettek közül kétszer annyian haltak meg, mint azok, akik intenzív körülmények között jöttek a világra. A szolgálat színre lépésével ez az arány kiegyenlítődött.

De – hangsúlyozza a doktor – a Cerny elsődleges szerepe nem is az életmentés, hanem sokkal inkább a stabilizálás: egy súlyosan koraszülött baba esetében ugyanis a stabil életfunkciók fenntartása lehetővé teszi egy egészséges, normális élet kezdetét.