Brutális ráfizetés a válás

A válás amellett, hogy családokat szakít szét és gyermekeket sebez meg, komoly anyagi nehézségeket is okoz. Nem pusztán a felbomló párnak, de az egész nemzetgazdaságnak, így pedig az egész társadalomnak sokba kerül. Mennyibe?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 04. szabo.daniel

A válás amellett, hogy családokat szakít szét és gyermekeket sebez meg, komoly anyagi nehézségeket is okoz. Nem pusztán a felbomló párnak, de az egész nemzetgazdaságnak, így pedig az egész társadalomnak sokba kerül. Mennyibe?


A válást megközelíthetjük több aspektusból, azonban viszonylag kevés szó szokott esni arról, hogy egy házasság vagy élettársi kapcsolat egyben anyagi, gazdasági közösséget is jelent, így a válás ezt is érzékenyen érinti.

Drága mulatság, mégis „népszerű”
A válás kétségtelenül drága és nem csak a közösségüket felbontó pár fizet érte, hanem a különböző családi ellátásokon és szociális juttatásokon keresztül valamennyi adózó kénytelen megfizetni az árát. Ebből a szempontból már mindenki, akár a pénztárcáján is érzékelheti a statisztika súlyát: a KSH adatai szerint a válással felbomló házasságok aránya 1990-től szinte megtorpanás nélkül emelkedett. Értéke 2007-ben 0,45 volt, vagyis a 2007-ben kötött házasságok csaknem fele előreláthatóan válással fog végződni.  Minden tízedik magyar felnőtt elvált házastársától. A felbomló házasságok mintegy 60 százalékában pedig van kiskorú gyermek.

Ügyvéd, szakértő, megosztás…
Nézzük, konkrétan mely pontokon okoz leginkább anyagi nehézségeket a válás. Rögtön a jogi útra terelésekor a feleknek komoly költségekkel kell számolniuk. Egy bontópert, vagy egy gyermek elhelyezési eljárást még viszonylag olcsón megúszhatunk – pár tízezer forintos költséggel -, azonban egy vagyonmegosztási per már jóval drágább lesz. Itt gyakran kerül bevonásra szakértő, akinek 50-120 ezer forint közötti a költsége és a bevonását kérő félnek kell ezt megelőlegeznie, a per teljes költségét pedig az eljárás végén a bíróság osztja meg a felek között.

E mellett számolni kell az ügyvédi költséggel, amely minimum 50 ezer forint, felső határa pedig gyakorlatilag nincs, de átlagosnak mondható 150-250 ezer forint közötti tétel, az eset bonyolultságától függően.

Jó tudni azt is, hogy amennyiben a házastársak nem tudnak megegyezni, a vagyonközösség megosztására irányuló per esetén a követelés 6 százalékát illetékként be kell fizetni. Amennyiben közös tulajdonról van szó, úgy az egyik fél ebben az esetben végül kifizetheti a másikat, ám ha egyikük sincs ilyen helyzetben, akkor lehet a vége árverezés is.

Egyenes út a híd alá?
Az ingatlan-kérdés egyéb szempontból is felmerül. A szétváló családrészek külön-külön lakhatást igényelnek. Ez még akkor is nagy teher, ha „csak” egy gyermektelen párról van szó, hiszen az albérleti, vagy vásárlás esetén a törlesztési tételek rögtön duplázódnak, de legalábbis egy keresetből kell megoldani, ami addig kettőből is gyakran csak nehézségek árán ment. Abba az esetbe belegondolni is nehéz, hogy egy válás, a közös hitelfizetésre milyen veszélyeket jelent. Mindennek fényében már nem is olyan meglepő, hogy a hajléktalanok egy kimutatható részét a válás anyagi romboló ereje taszítja az utcára.

Gyakori eset, hogy a válás után a család úgy válik szét, hogy az egyik szülőnél maradó gyermek vagy gyermekek után a másik fél tartási díjat fizet. Ez még jobban megnehezíti anyagi értelemben az épp új háztartást építő fél dolgát. Gyerektartáshoz a szülő jövedelemének 50 százalékánál többet nem lehet kérni. Egy gyermek után általánosságban elmondható, hogy a bíróság 15-25 százalékot szokott megállapítani.

Mibe kerül egy egyedülálló szülő a társadalomnak?
Mindezek mellett, súlyos állami, vagyis adófizetői kifizetéseket is okoznak a válások. Hiszen a családi és szociális ellátórendszerben a gyermeküket egyedül nevelő szülők fokozott támogatásra tarthatnak igényt, illetve a tartásdíj behajthatatlansága esetén az állam előlegezi azt meg.
Nem nehéz elképzelni, hogy a válás miatt bizonytalan, vagy egyenesen kilátástalan anyagi helyzetbe süllyedő családok, gyermekek számára az állam, vagyis a közösség mennyivel több támogatást kénytelen nyújtani, mint azoknak a családoknak ahol nem következik be válás és így nem rendül meg a vagyoni, gazdasági közösségük sem. A család tehát nem csak alapja az emberi közösségnek, hanem közvetve alapja a gazdaságnak is.