Családháló

Kezdőoldal Háttér Család ÉS Karrier – Nem utópia!

Család ÉS Karrier – Nem utópia!

Mit gondolnak a mai egyetemisták a gyermekvállalásról? Milyen szerep jut az apáknak a családi élet alakításában? Szükségszerű, hogy a nők húzzák be a kéziféket, vagy az ő karrierjük is haladhat a maga útján, ha egy házaspár gyermeket vállal? Mivel lehetne a népességfogyást megakadályozni? Többek között ezekről a kérdésekről is szó volt csütörtökön a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által szervezett Család és Karrier konferencián.

Írta: Czefernek Léna,

Nagy érdeklődés övezte a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által szervezett Család és Karrier konferenciát, amely idén a Házasság hete szerves részeként, Családok éve 2018 programsorozat keretében tartottak. A konferencia család egyik nagyon fontos aspektusát járta körbe, nevezetesen a karrier illetve munka összeegyeztetését a családi élettel.

A konferencia nyitó beszédében Novák Katalin család és ifjúságügyért is felelős államtitkár, az esemény fővédnöke beszélt arról, milyen fontos, hogy a konferencia a Család ÉS karrier címet kapta, és nem a család VAGY karrier témakörben mozog. Mint elmondta, ezzel a problémával előbb-utóbb a legtöbb nő szembesül, amikor gyermeket vállal, ő maga is járt hasonló cipőben. Kiemelte, ezért is tartja nagyon fontosnak a Gyed Extra bevezetését, amely ugyan nem azért született, hogy a nők pici gyerekek mellől azonnal visszamenjenek dolgozni, de mégis lehetőséget teremt az anyukáknak a munkába állásra, ha a család szükséglete úgy kívánja. Említette még a gyes harmadik évének a visszaadását, a bölcsődeépítési programot, a bölcsődei rendszer szabályozásának átalakítását, valamint a bölcsődei dolgozók béremelését mint az elmúlt időszak fontos intézkedéseit.

Véleménye szerint a házasság ma Magyarországon reneszánszát éli, és a kormány a Családok éve során kiemelten igyekszik a még több támogatást és figyelmet szentelni a családok szükségleteinek. Példaként említette a csok igénylésének egyszerűsítését, a nők rugalmas foglalkoztatásának elősegítését, amelynek keretében a hetekben országszerte helyi központok nyílnak meg célzottan ennek elősegítésére. Végezetül elmondta, céljuk , hogy valóban reális legyen az , hogy egy nő a munkát és a családot is tudja választani.

Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi intézetének az igazgatója ezt követően arról beszélt, hogy milyen problémák merülnek fel az oktatási rendszer, a munka és a szülővé válás kapcsán. Az 1990-es években 100 ezer, míg ma 400 ezer felsőoktatási hallgató jár valamilyen intézménybe, és jellemzően nem vállalnak gyermeket a tanulmányok befejezésééig. Ezt részben a felnőtté válást szabályozó normák részben pedig az a tény okozza, hogy ha valaki nem fejezi be az iskolát, arra komoly, az egész életére befolyással lévő kereseti büntetés vár. Nincs ugyan tiltó norma a társadalmunkban, amely nem engedi a tanulók gyermekvállalását, ám mégis jellemzően a tanulás befejezése után kerül rá sor, ez pedig komolyan hozzájárul az alacsony termékenységhez. Ezzel szemben felmérések azt mutatják, hogy ahol nem csupán tanul, de dolgozik is a szülő, ott nem okoz szerepkonfliktust a családalapítás. Mint kifejtette, Európában manapság azokban az országokban születik sok gyerek, ahol a munka és a család összeegyeztethető, vagyis a nők is tudnak család mellett karriert építeni.

Engler Ágnes a Debreceni Egyetem oktatója vizsgálatokat ismertetve arról beszélt, hogy az oktatásban eltöltött idő valóban hátráltatja a magánéleti eseményeket, holott bizonyított, hogy a gyermekesek eredményesebbek a felsőoktatásban és a házasok jobban teljesítenek, mint az élettársi kapcsolatban élők. Ennek titka abban rejlik, hogy a házaspár támogatása, a gyerekek ösztönzése, egyszóval a család erőforrás ezekben az esetekben.

Kitért arra a kutatásra, amelyet 11 egyetem bevonásával végeztek, és amelyből kiderül, hogy a hallgatók 90 százaléka házasságban gondolkodik, és ennek elmaradása főként a megfelelő partner, a bizalom és a közös jövőkép hiányának tudható be. A gyermekvállalást is hasonlóan fontosnak tartja ez a nemzedék, ezért is nagyon fontos a családbarát egyetemek létrehozása, és az e felé mutató intézkedések.

Végezetül Engler Ágnes összegezve a kutatási eredményeket kifejtette, a család nem biztos, hogy elveszi a karrierlehetőséget, a család vagy karrier dilemma nem biztos, hogy annyira igaz, mint amennyire a mindennapokban érzékeljük. Úgy vélte ugyanakkor, nagyon jó hír, hogy a fiatal értelmiségi generáció értéknek tekinti a házasságot.

Fűrész Tünde a Kopp Mária Intézet vezetője arról beszélt, hogy a KINCS, a népesedésért és a családokért olyan tanácsadó testület felállítását készíti elő, amely konkrét kormányintézkedések kidolgozásában, döntések előkészítésében lesz segítség, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek és a családok élete is kiegyensúlyozott legyen. Véleménye szerint egy ilyen intézet létrejötte megfelelő válasz népesedési problémákra és növelheti a családok jólétét.

Léder László pszichológus, az Apa-füzet szerzője arról beszélt, milyen fontos az apák megerősítése, amely ezáltal az anyákat és a családokat is segíti. Véleménye szerint az elmaradott munkakultúra nem csupán az anyák, de az apák irányába is negatívan hat, ezért nekik is szükség lenne a munkaerőpiacon változásokra. Példaként említette az apák elengedését szabadságra szülés után illetve a rugalmas munkaidő fontosságát. A munka-magánélet kettős terhelése szerinte nem csupán a nőket, a férfiakat éppúgy érinti , és a láthatatlan munkát, sem csak a nők végzik a családokban, ezek nem nem-specifikus, inkább családokat érintő problémák. Beszélt a védett családi idő fontosságáról, a munka-magánélet egyensúly készség szintű tanulásáról és arról is, hogy a számítógépes túlóra szoros összefüggésben áll a fáradtsággal, depresszióval, és így a szexuális és intim viselkedésnek, közvetve a termékenységnek is gátja lehet.

Három izgalmas kerekasztal beszélgetés is zajlott a rendezvényen. Az első során megtudhattuk, hogy a mostani fiatal munkavállalók egy igencsak céltudatos generáció, akiknek fontos a jó fizetés, és ezért évente is hajlandóak munkát váltani. Ám számukra is nagyon nagy motivációt jelent, ha egy munkahely családbarát, azaz van lehetőség felxibilis munkaidőre, home office-ra vagy akár az is szempont lehet, van-e a munkahelyen baba-mama szoba, családi parkoló.

A második beszélgetésen megtudhattuk, hogy milyen fontos a családbarát felsőoktatás bevezetése, és hogy a fiatalok fejében sokszor valótlan kép él arról, hogyan (negatívan) befolyásolja a jövőjüket a családalapítás. Ezt a fogyasztásra ösztönző média kommunikálja felénk a 60-as évek óta, amikor ismert szlogen volt a kicsi vagy kocsi. Engler Ágnes, a beszélgetés koordinátora bejelentette, hogy a felsőoktatásban készített kutatás alapján elkészítettek és a minisztérium elé terjesztenek egy javaslatcsomagot, amely arról szól, hogyan lehetne megkönnyíteni a fiataloknak a családvállalás és a karrier összeegyeztetését.

A harmadik beszélgetés során a Házasság hete arcai, Zámbori Soma és Fazekas Rita Herjeczki Kornéllal, a Harmat kiadó igazgatójával és feleségével Herjeczkiné Bernhardt Annával arról beszéltek, hogy a munka és a család egyensúlyának megtartásában számukra milyen egyéni módszerek váltak be. Érdekes módon mindkét pár életében eljött az az idő, amikor nem csak az anya, az apa is vállalt áldozatot azért, hogy a család ép és egészséges tudjon maradni: Soma a színészi pályán húzta be a kéziféket, míg Kornél az orvosi köpenyt akasztotta szögre a családja érdekében. Természetesen a gyerekvállalás a feleségek pályáját is válaszút felé terelte: Rita a jogi pálya helyett ma kapcsolati mediátor, míg Anna matematika tanárként súlyosan beteg gyerekeket tanít a Tűzoltó utcai gyermekklinikán. Mindkét édesanya vallott arról, hogy a gyermekek születése után tudatosan döntött amellett, hogy kicsit elengedik a munkát és az anyaságra koncentrálnak egy ideig, de azt vallják, ebben mindenkinek a saját egyéni útját kell megtalálnia. Összegezve az elhangzottakat Keresztes Ilona a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője, a beszélgetés koordinátora elmondta, hogy a munkába való visszatérés a kismamák és a férjek számára is lehet megrendítő élmény, amely sok plusz munkával, szervezéssel jár, de annyi pozitív hozadékot tartogat, hogy mindenképpen érdemes belevágni.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig brit és amerikai tudósok.

Close