Családfenntartó vs. apuka
Az elmúlt bő száz esztendőben hatalmas mértékben változott meg a férfiak viselkedése. Mondhatni teljesen átalakult. Hadas Miklós szociológus a Budapesti Unitárius Egyházközség Érték+Őrző Estek rendezvényén a férfiasság formálódó eszményének kérdéskörét járta körbe.

Az elmúlt bő száz esztendőben hatalmas mértékben változott meg a férfiak viselkedése. Mondhatni teljesen átalakult. Hadas Miklós szociológus a Budapesti Unitárius Egyházközség Érték+Őrző Estek rendezvényén a férfiasság formálódó eszményének kérdéskörét járta körbe.
A kislányok babával, a kisfiúk elsősorban katonával vagy autóval játszanak. Egyszerű a képlet. Amennyiben a gyermekek olyan közegben szocializálódnak, ahol az elvárt viselkedési formáknak kell megfelelniük. Hadas Miklós, a Közigazgatástudományi és Államigazgatási egyetem Nem- és Kultúrakutató Központjának igazgatója előadásában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik nem esetében sincsen biológiailag elrendelt princípium. A szokások korszaktól és helyszíntől függően erős eltéréseket mutatnak.
Vadászattól a futballig
Beállítódásaink egy civilizált folyamat hatására átalakulhatnak – hangsúlyozta a szociológus, aki a XIX. századi magyar arisztokraták szabadidős tevékenysége alapján mutatta be a modern férfi kialakulásának stációit. A szakember kitért arra is, hogy tézisei univerzális érvényességűek (Széchenyi anyanyelve német volt, Wesselényivel kontinentális szintű utazásokat tettek, ami a rend sajátossága volt), tehát nemcsak hazai viszonylatban, hanem az európai civilizáció szintjén is megállják helyüket. Mint mondta, a XVIII.-XIX. század fordulópontjáig a férfiak elsődleges tevékenységére egy archaikus állapot volt jellemző: azaz a másik elpusztítása, legyőzése. Példaként a vadászatot és a párbajt említette. A XIX. század első évtizedeiben megjelent a lóversenyzés, az evezés és a tornászat, ami egyértelmű jele annak, hogy megjelent a versengő, majd néhány évtized múlva a század végén az együttműködő, azaz csapatban versengő férfi típus. A régi sportágak szinte zárójelbe kerültek, és az évezred utolsó évtizedei szinte kizárólag a futballról szólt.
Hadas Miklós a folyamat részleteiről szólva úgy fogalmazott, a sportok tekintetében a férfiak egyre kevésbé vettek részt az erőszakban, egyre nagyobb teret kapott a szórakozás, és a pusztítás helyett elmozdultak a versenyzés irányába. Ezzel párhuzamosan megjelentek a sportfogadások, azaz a haszonelvűség, ami a kapitalista gondolkodás egyértelmű jele – jegyezte meg a szociológus, kiemelve: a sportban végbement változások (pl fair play) komoly hatást gyakoroltak a politikára és a közéletre is.
Az új apa szerep
Az ezredforduló idejére komoly változások valósultak meg a nemek viszonylatában is – szögezte le Hadas Miklós, aki szerint kétségtelen az is, hogy a férfiak napjainkra olyan viselkedési mintákat vettek birtokba, melyeket korábban kizárólag a nőkre voltak jellemzőek. Rákényszerültek az érzelmek kimutatására, részt kell venniük a családi élet mindennapjaiban, a háztartás vezetésében és a gyermek nevelésében is! Az új apa kialakulásának vagyunk tanúi – fogalmazott a szociológus, aki szerint az intimitás átalakulása a jövőben is folytatódni fog. Mint folytatta, a férfi szerepe folyamatosan gyöngül, és elvesztette hegemón helyzetét. Természetesen a folyamat Európában eltérő fokozatot ért el. Skandináviában például az óvoda pedagógusok esetében a férfiak és nők aránya elérte az 50-50 százalékot, ahogy a politikai elitben is. Nyugaton is erre felé tolódik a helyzet, míg a konzervatív Dél-Európa és a Balkán esetében jóval lassabb ez a folyamat. De a kiegyenlítődés a két viselkedési minta között mindenhol elkezdődött.
* * *
Hadas Miklós: A férfiasság kódjai
Könyvében a szerző a férfiasság változó eszményével foglalkozik, azokkal a normákkal, szokásokkal és viselkedés módokkal, amelyek a férfiak cselekedeteit befolyásolják, életüket irányítják, megszabják ízlésüket, behatárolják párválasztási szokásaikat. Ezek a “kódok” azonban többnyire rejtve maradnak. A legtöbb társas helyzetben a belénk kódolt “férfi” vagy “nő” nyilvánul meg, illetve a belénk kódolt férfi vagy nő is megnyilvánul, s a szerző nem hagyja figyelmen kívül ezt a tényt sem. A könyv sokféle olvasói igényt vesz figyelembe: bemutatja a férfikutatások elmúlt ötven évét, a legfontosabb irányzatokat, szerzőket, megmagyarázza a kulcsfogalmakat, majd köznapi jelenségekkel illusztrálja mondanivalóját. Szakirodalom, ugyanakkor rendkívül elgondolkodtató és szórakoztató olvasmány, nők és férfiak számára egyaránt. A könyvet a Balassi Kiadó jelentette meg.