Családon belüli erőszak: csak akkor lépnek, ha már vér folyik?
Hiányzik a kapcsolati erőszakkal szembeni hatékony és szakszerű fellépés hazánkban: az áldozatok a legtöbb esetben védtelenek, a bántalmazók pedig büntetés nélkül megússzák. A családon belüli erőszak elszenvedői ezért leginkább egy nemzetközi megállapodásban, az isztambuli egyezmény ratifikálásában bíznak. A nők elleni erőszak felszámolására irányuló konvenció ellenzői azonban lopakodó genderpolitikát sejtenek a háttérben.
Szél Bernadett szerint a kapcsolati erőszak problémáját nem szabadna egy ideológiai háború kereszttüzébe helyezni.
– Nem áldozatvédelem, hanem áldozathibáztatás van Magyarországon – mondta a Magyar Nemzetnek Seres Barbara. A nő féléves fiát az édesapja két évvel ezelőtt ledobta a negyedik emeletről, majd utánaugrott. Mindketten meghaltak. Barbarát a volt párja több alkalommal is bántalmazta, valamint fizikailag és lelkileg is terrorizálta. A nő hiába kért segítséget az illetékesektől, a magyar hatóságok nem tudták megvédeni Ádámot, a kisfiát.
Az áldozatvédelem csődjét mutatja Barbara szerint, hogy nagyon sok szakember nincs tisztában a bántalmazás lélektanával, és egy életre elveszi a bántalmazott kedvét, hogy szakmai segítséget kérjen. Úgy vélte, itt lenne az ideje annak, hogy az áldozatvédelmet új alapokra helyezzék, ezért a szakmájukhoz nem értőktől meg kellene tisztítani a területet. Ahhoz, hogy az áldozatok valódi védelmet kapjanak, adottak a törvényi keretek, ennek ellenére gyakran csak tüneti kezelés zajlik: kiemelik a gyermeket a családból, jobb esetben állami intézetben, rosszabb esetben pedig magánál a bántalmazónál helyezik el.
Barbara tapasztalatai azt mutatják, ahelyett, hogy a magyar hatóságok hosszú távú megoldást kínálnának a sértetteknek, az áldozatot rejtik el a bántalmazó elől, és csak akkor lépnek a családon belüli erőszak ellen, ha már vér folyik.
A magyarországi helyzetben szerinte csak egyetlen dolog hozhatna változást, mégpedig az, ha végre törvénybe iktatnák a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására irányuló isztambuli egyezményt. A konvenció meghatározott forrást rendel krízisközpontok építésére, prevenciós programokra, valamint a bántalmazással találkozó rendőrök és segítők képzésére.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány már három éve aláírta a megállapodást, most úgy néz ki, a Fidesz halogató technikával szeretné kivéreztetni azt. Legalábbis erre utal Völner Pálnak az LMP-s Szél Bernadett minapi interpellációját követő viszonválasza. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint legkésőbb ősszel várható az egyezmény ratifikálása. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban azt mondta: túlsúlyban vannak a civil ellenzői a dokumentumnak.
