“Családos” jogszabályok – jönnek a módosítók az új Ptk.-hoz

Vannak még véleménykülönbségek a kormánypártok között az új polgári törvénykönyv (Ptk.) egyes passzusaival kapcsolatban. A vitás kérdések elsimítására extra ideje is lesz a képviselőknek, hiszen egy héttel eltolták az általános vita végét, eddig lehet módosító indítványokat benyújtani. A KDNP több ponton változtatna a családokat érintő jogszabályokon.

Múlt héten megkezdődött a parlamentben az új polgári törvénykönyv tervezetének vitája. A Vékás Lajos vezette kodifikációs bizottság által elkészített, 1598 paragrafusból álló magánjogi tervezetet a kormány még márciusban elfogadta, amennyiben a képviselők is hasonlóképp tesznek – erre leghamarabb november végén kerülhet sor -, úgy 2014 elejétől lép életbe.

A tervezet elfogadásáig azonban sok vitás kérdés szorul még rendezésre, ezért sem feltétlen haszontalan, hogy az általános vitát egy héttel eltolta a házbizottság, hiszen ezzel kitolódik a módosító indítványok beadásának lehetősége.

Az extra idővel mindenképpen élni fog a kisebbik kormánypárt, melynek képviselői múlt pénteken sajtótájékoztatón is ismertették az általuk kifogásolt részeket, köztük a családokra vonatkozó egyes passzusokat. Kérdésünkre Rubovszky György frakcióvezető-helyettes megerősítette, hogy több kérdésben döntöttek módosító indítványok benyújtásáról, ugyanakkor sok olyan kérdés látszik, amely kapcsán további egyeztetések szükségesek.

Élettárs-házastárs

A politikus emlékeztetett, hogy a hatályos Ptk. is foglalkozik az élettársi kapcsolati kérdésekkel, ami nagyon helyes, azzal azonban kevésbé értenek egyet, hogy mindezt a családjogi törvényekkel „keveredve” tegye. Meggyőződésük – fogalmazott -, hogy mivel az élettársak nem családot alapítanak, ezért az ő viszonyaikkal kapcsolatos kérdés, mintegy polgári jogi szerződés, a polgári törvénykönyv 6. számú (kötelmi jogi rész) könyvébe kell átkerüljön, és az élettársi kapcsolat vagyonjogi kérdéseit kell rendezze.

Nem indokolt családjogi kategóriába venni az élettársakra vonatkozó kérdéseket – folytatta -, hiszen családról – a családvédelmi törvényünk szerint – egyenes ági hozzátartozói viszony, illetve házasságkötés esetén beszélünk. Minden egyéb kérdés közösségi szabály, magyarul ezeknek a kérdéseknek nincs helye a családjogi kategóriában.

A frakcióvezető-helyettes hozzátette, ha valaki azért él élettársi kapcsolatban, mert nem szereti a kötöttségeket, akkor miért erőltetnénk rájuk szabályokat? Akkor ne adjunk se jogokat, se kötelezettségeket! – húzta alá.

Élettársak öröklési joga

Az öröklési joggal kapcsolatban Rubovszky György kifejtette, úgy az élettárs, mint a bejegyzett élettárs javára a törvény által biztosított öröklési jogot „el kellene felejteni”.

Leszögezte: a társadalom minden tagjának joga van végrendeletet alkotni, vagyis amennyiben az élettársak úgy gondolják, hogy örökössé kívánják nevezni az élettársukat, akkor erre a Polgári törvénykönyv végrendelet alkotási szabadsága biztosítja a jogokat.

„Nem kizárni akarjuk az öröklésből az élettársakat, de nem akarunk törvényes öröklési jogcímet biztosítani számukra” – fogalmazott.

Nem döntöttek egyelőre a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti joggal kapcsolatos megváltási akció szabályozásával kapcsolatban.  A ma hatályos jog – magyarázta – arra az álláspontra helyezkedik, hogy a túlélő házastárs örökli minden olyan vagyonnak a haszonélvezeti jogát, amit nem ő örököl, és a speciális eset pedig a haszonélvezet megváltása. A polgári törvénykönyvi javaslat ezt az eljárást megfordítja, általánossá teszi azt, hogy a túlélő házastárs a haszonélvezet ellenértékeként egy gyerekrésznyi örökséget örököl, és a speciális eset a haszonélvezet fenntartása lesz.

Ezzel kapcsolatban a kereszténydemokraták két dolgot támadnak: az egyik dolog az, hogy a túlélő házastárs vagyoni részesedésének aránya egy mozgó szám, a gyerekszámtól, az örököstárstól függ. Tehát egy gyerekes a hagyaték esetében a vagyon fele, ha négy gyerek van, akkor a vagyon egyötöde. A kereszténydemokraták egy olyan szám felé szeretnék ezt elvinni, hogy a mindenkori túlélő házastárs a vagyon egynegyedét örökölje meg, és az egynegyed rész feletti rész pedig a törvényes öröklési rend szerint menjen a gyerekre, illetve a gyerekekre. De a lényeges az, hogy a KDNP szeretné általánossá tenni a haszonélvezet örökségét, és speciális esetnek pedig a megváltást.