„A családot nem temetni kell, hanem ünnepelni” – egyházi köszöntések a Családok XI. Világkongresszusán

„A családkongresszus a család és az élet ünneplése. Amit a magyar ember megünnepel, az van, amit nem ünnepel meg, az nincs.” – kezdte köszöntését Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke. A családot nem temetni kell, hanem ünnepelni – folytatta, hozzátéve: ha mindig a krízisről beszélünk, akkor azok malmára hajtjuk a vizet, akik a családot a múlthoz tartozónak vélik. Ez a konferencia a családról, az életről való tárgyi tudásunkat mélyíti el, ami szükséges ahhoz, hogy megvalósítsuk a konferencia a mottóját; ahhoz, a következő nemzedékben olyan identitást fogalmazzunk meg, ami nem zárkózik magába, nem enged az önzésnek, értékeli a múltat, bizalommal tekint a jövőbe és intenzíven éli a jelent.

Ez az ismeret segít felismerni az ember méltóságát, segít az őszinte párbeszédben és abban, hogy együtt haladjunk az igazsághoz vezető úton, és végül segít leleplezni minden olyan gondolkodást, ami az egoizmus abszolutizálására törekszik – magyarázta a püspök. Dolgoznunk kell a barátság, a testvériség és az együtt növekedés képességén, hogy konstruktív folyamatokat indítsunk el – szólított fel a püspök, hozzátéve: „szükségünk van egymásra, csak együtt építhetünk jövőt”. Isten szereti a családot, a házasságot. Az élet ajándék, a szeretet az élet értelme és tartalma – zárta beszédét.

Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház püspöke elmondása szerint a konferenciát izgalmasnak tartja, a felvetett témákat pedig rendkívül hasznosnak, sőt életbevágóan fontosnak. Ő is úgy tartja, hogy a házasság és a család minden társadalom alapvető intézménye; egy Istentől készített alapvető életrend, ami ebben a világban minden rend alapja, minden kaotikus jelenség ellenében. Saját családi helyzetét ismertetve (a 10 év udvarlás, 30 év házasság, 2 gyermek), felszólította a résztvevőket: kezdje a rendrakást mindenki a saját háza táján.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök videó üzenetben közölte: ahhoz, hogy a család ajándékának titkát megfejtsük, érdemes Ádámig és Évig visszamenni. Szerinte a földi család az isteni szeretetközösség tükröződik: Jézus is egy földi családba született bele, és számára is fontos volt a családja. Sok ma a sérült család, felelősek vagyunk az ő helyreállításában, gyógyításában – folytatta. A reformáció 500. évfordulója kapcsán megjegyezte: annak egyik nagy felfedezése a családra való rácsodálkozás volt.

Köves Slomo, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija bevezetésképpen néhány Eurostat adatot sorol fel (napjainkban a háztartások 60%-a egy vagy két főből áll;  2011-ben a házasságok száma 1000 főre vetítve csak 4,2; 1965 és 2011 150%-al nőtt a válások száma; csak Franciaország és Izland éri el a 2-es reprodukciós számot). Szerinte ezek az adatok elgondolkodtatóak, aggodalmat keltőek, de egyben motiválók is.

Az ötgyermekes rabbi hagyományos családi fontosságát nem a szokásos demográfiai, társadalmi, nemzetgazdasági illetve kulturális szempontból, hanem egy más megközelítésből vizsgálta: a zsidó bibliai értelmezés szerint. A teremtés szövegének kommentárjai felhívják a figyelmet a dolgok és az ember teremtése közötti fő különbségre: minden más teremtett lény sokaságra lett teremtve, az embert viszont egyként, aki aztán társat kapott – magyarázta. Ezek a mondatok szerinte felhívják a figyelmet arra, hogy a család eés a gyermek nem elsősorban demográfiai, kulturális vagy nemzetgazdasági kérdés; a zsidó értelmezés szerint Isten az embert társsá tette a teremtésben. Azaz Isten az ember saját képmására teremtette, hogy utána megtanítsa, hogy társa legyen a teremtésben.  A szellemi képességünkkel, a kezünkkel is tudunk teremteni, de nincs annál magasztosabb, mint életet teremteni; és aki ezt nem teszi meg, elmulasztja megélni a legfontosabb isteni ajándékot – hangsúlyozta.

Jim Garlow, a San Diego–i Skyline Egyház lelkésze, 9 gyerekes családapa arról elmélkedett, hogy miért támadják a családot, hiszen aki ezt teszi, az Istent is támadja. Erre a választ szerinte a Teremtés Könyvének 1.-2. részében található: mit jelent az, hogy az Isten a saját képmására teremtett minket? Isten sem férfi sem nő; és sem a férfi, sem a nő nem képes egyedül képviselni őt – emelte ki. Szerinte a hagyományos leírásokhoz képest a héber szöveg nagyobb spirituális pontosságot nyújt: Isten nemcsak egy embert, hanem „adam”-ot, azaz emberiséget teremtett. Ami Évát illeti, az eredeti szövegben szerinte nem borda szerepel, hanem az emberiség „fele/széle”, amint Isten kivett „adam”-ból és így a két fél között nagyon erős összetartozási vágy van. Amikor a két fél újra összeolvad, akkor képviselik Isten képmásának teljes spektrumát. Ezt bizonyítja a héber lingvisztika is: nő és férfi neve egy-egy betűben különbözik, és e két betű együtt Isten nevét adja; és ezt sem két nő, sem két férfi esetén nem áll fent – zárta okfejtését.

Áldással kísért beszélgetés ez a konferencia – mondta Dmitry Smirnov, az orosz Orthodox Egyház Család Patriarchális Bizottságának esperese, aki szerint jó érzés ennyi érzelmet látni és megélni. Elmondása szerint öröm volt hallgatni Erdő bíboros urat illetve azokat, akik saját életük példájával mutatják be a Bibliából ismert tanításokat. Amikor elődeink tevékenységét tanulmányozzuk és értékeljük, azzal szembesülünk, hogy a szentséges dolgokat néha nagyon nehéz értelmezni, ugyanakkor sokszor nagyon egyszerű dolgokról van szó – fejtegette. Az ember végtelenül szeretett isteni teremtmény, az ördög pedig kezdettől fogva próbálkozik azzal, hogy bebizonyítsa, hogy az ember méltatlan erre a szeretetre.

Lawrence Khong, a szingapúri Hit Közössége Baptista Egyház alapítója és vezető lelkésze elárulta, hogy most ünnepeli 20 éves házasságáig évfordulóját. Harcias beszédében az LMBT mozgalmak céljáról beszélt és arról, hogy a jövő nemzedékek érdekében kéri az egyházakat, „álljanak ellent ennek a gonosznak”. Szerinte nem emberek és osztályok, hanem ideológiák, az igazság és a hazugság, a jó és rossz között megy most a harc. Elmondta, hogy Ázsiában nagyon sok vallási vonulat van, ezért ebben a küzdelemben ők nem vallási, hanem multidiszciplináris közösségekhez szólnak. Véleménye szerint a nyugati egyházak lemondtak azon szerepükről, hogy ők legyenek a nép királysága, a politikai korrektség és a pragmatizmus mögé bújnak, nincs bátorságuk kiállni az igazságért, és emiatt sokan kompromittálják Isten igazságát.  A család képezi az alapját a jövőnknek, ezért a tajvani egyházak nemrég egyezségre léptek, hogy megakadályozzák bizonyos „nemkívánatos” folyamatokat, ugyanis a helyi bíróság nemcsak a homoszexuális házasságot, hanem pánszexualitást is engedélyezni akarja.

*

Ezt követően Larry D. Jacobs, a Családok Világkongresszusának ügyvezető igazgatója a családok érdekében kifejtett tevékenységéért a Familia et veritas díjat adta át Balog Zoltán miniszternek.

Helyszíni beszámolónk további köszöntésekkel folytatódik ITT.