Császármetszés: erre számíts, ha így fogsz szülni!
Egyre nő a császármetszések aránya. Sokan abban a téves hitben élnek, hogy kevesebb szövődménnyel, komplikációval és utóhatással jár, ha hüvelyi szülés helyett császármetszéssel szülnek. Lássuk mire lehet számítani császármetszés után.
A császármetszés nagyszerű “találmány”, sok esetben valóban életmentő műtét, ugyanakkor felesleges letagadni, hogy sokkal több esetben alkalmazzák, mint ahányszor indokolt lenne. Sok nő maga kezdeményezi az orvosánál, hogy császármetszéssel hozhassa világra gyermekét, tartva a hüvelyi szülés szövődményeitől (elsősorban a gátsebtől) és a fájdalomtól. Ugyanakkor azzal nem számolnak, hogy a császármetszés akárhogy is nézzük hasi műtét, amely más szerveket is érinthet, hatással van a szövetekre, a hasizomra még úgy is, ha a legmodernebb műtéti eljárással végzik el.
A császármetszések során és utána nagyobb vérveszteséggel, esetleg lázzal számolhatunk.
A műtét után feküdni kell az anyának, infúziót kap, így sok esetben nehezebben tudja ellátni a babáját. Ez kihathat a szoptatásra. Bár maga a műtét nem akadálya a sikeres szoptatásnak, mégis az a tény, hogy az első 8-12 órát mozdulatlanságban, a kisbabától távol tölti el az anya, szoptatási nehézségeket okozhat. A tej így általában később indul be, mint hüvelyi szülés után.
A heg fájdalma, a has húzódása miatt sokkal nehezebb megtalálni a kényelmes testhelyzetet, ami elengedhetetlenül szükséges a szoptatáshoz.
A vágás okozta seb el is fertőződhet, begyulladhat, így a kórházi tartózkodás ideje is elhúzódhat.
A helyváltoztatás fájdalmas: a heg fáj, a hasizom nem ép (még akkor sem a széthúzzák és nem vágják keresztül). Fájdalmas lehet a köhögés, a tüsszentés, a nevetés.
