CSOK – az elemzők szerint a kedvezmények hozzájárultak a lakásépítés növekedéséhez
Az áfakedvezmények és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is hozzájárult a lakásépítés növekedéséhez az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
A KSH pénteken kiadott jelentése szerint az első kilenc hónapban 7981 lakás épült, 51,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján a később építendő lakások száma 28 411, 32,7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelte, hogy az áfakedvezmények és a csok segítették a lakásépítések számának alakulását, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek.
Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az egyesület rámutat arra is, hogy sürgető szükség van a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa a béremelés mellett az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése, a jelenlegi szabályok szerint az új lakások adásvételére vonatkozó 5 százalékos áfa 2019 december 31 után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában – közölte szakmai egyesület.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és csok indított be. A fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján arra számít, hogy az idei évre várt több mint 3000 lakás után 2018-ban akár 10 000-nél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten. Szerinte a kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 második felében csökkenhet, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is azt emelte ki, hogy a lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a csoknak, illetve az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs segítette. Balogh László arra hívja fel a figyelmet, hogy az ingatlan.com adatai szerint továbbra is jelentősen eltérnek az új lakások árai az ország különböző régióiban. Budapesten az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára november elején átlagosan 650-700 ezer forint volt, a dunántúli megyék nagyvárosaiban 390-400 ezer forint körül mozog az új lakások átlagos négyzetméterára, a kelet-magyarországi megyei jogú városokban pedig 370-390 ezer forintnál tartanak az árak.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra számít, hogy a következő 1-2 évben növekedni fognak a telekárak a főváros keleti, a dél-keleti, a déli agglomerációs településein, mivel a lakásberuházásokra alkalmas telkek szinte teljesen elfogytak Budapesten.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy az év első kilenc hónapjában kiadott 28 411 építési engedély 2008 óta a legtöbb, a megépült 7981 lakás pedig 2011 óta a legmagasabb mutató. Adatbázisuk szerint július és szeptember között 80 új, kétlakásosnál nagyobb beruházás értékesítése indult el a fővárosban, melyek keretében mintegy 2500 új lakás épül nagyjából 2019 közepéig, de a lista folyamatosan bővül. A 2019 végéig érvényes 5 százalékos áfakulcs kihasználásáért tavaly év elején indult beruházói hajrá tehát tovább tart, Budapesten mindenképpen – jegyezte meg az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt vezető makrogazdasági elemző rámutatott arra, hogy a lakáspiaci boomot a kapacitás- és munkaerőhiány gátolhatja, ami már jól látható az árakon, az idei második negyedévben a lakásépítések költségindexe alapján 7 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest, 2010-hez viszonyítva pedig 27 százalékkal drágábban lehet lakást építeni. A költségeken belül a munkaerőre fordított kiadások éves szinten 12,1, 2010-hez képest pedig 44 százalékkal emelkedtek.
