De nehéz…diákhitel vagy diákmunka?

Diákhitel kontra diákmunka. Sok egyetemi/főiskolai hallgató küzd ezzel a dilemmával. Idén 10 éves a Diákhitel Központ Zrt., mely cég eddigi tapasztalatairól, valamint arról, hogyan érdemes törleszteni a felvett összeget Imre Zita, marketing és kommunikációs igazgatót kérdeztük. Korábbi, már törlesztő egyetemisták pedig arról beszéltek, hogy tanulmányuk elvégzéséhez nélkülözhetetlen volt a diákhitel anyagi támogatása, ugyanakkor komoly anyagi terhet jelent a kamatos kölcsön visszafizetése.

–Idén 10 éves a Diákhitel központ Zrt. Milyen tapasztalatokban lehet összefoglalni ezt az időszakot? Hogyan változik/változott az igénylők arány a kezdeti évtől, 2001-től kezdve?

A tíz év alatt összesen 309 ezren igényelték a diákhitelt, ebből már 90 ezren vissza is fizették a felvett összeget. A tendenciák tekintetében azt lehet mondani, hogy a hitelfelvételi hajlandóság éves szinten beállt 18-20 ezerre, tehát minden ötödik hallgató él a Diákhitel Központ Zrt. által kínált lehetőséggel. Az azonban már látszik, hogy idén az előző évhez képest csökkenni fog a hiteligénylők száma. Az elvégzett elemzések alapján azt lehet mondani, hogy ez a csökkenés leginkább abból a bizonytalanságból ered, hogy még nem ismert az új felsőoktatási törvény, a hallgatók még nem tudják, hogy milyen feltételekkel, milyen finanszírozási háttérrel folytathatják majd tanulmányaikat.

–Milyen arányban vannak, akik egyetemi tanulmányaik alatt folyamatosan és azok, akik csak egy-egy félévre vagy hónapra igénylik a diákhitelt?

Az a tendencia, hogy aki egyszer felveszi a hitelt, az folyamatosan igényli utána, elenyésző azok száma, akik csak egy-egy szemeszterre veszik fel az összeget. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevők számára jelenleg a legmagasabb felvehető összeg 40 ezer forint/hó, a költségtérítéses hallgatók pedig 50 ezer forintot igényelhetnek egy hónapra. A hitelfelvevők közel fele 40 ezer forintot, egynegyede az 50 ezer forintot vesz fel, tehát azt lehet mondani, hogy a hallgatók 2/3-a a legmagasabb igényelhető összeget választja. Ezen belül pedig 72 százalékuk – nagy részben a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók – az egy összegben való folyósítást preferálja.

–Milyen arányban veszik igénybe a diákhitelt a költségtérítéses és államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók?

Ezzel kapcsolatban megfigyelhető, hogy még mindig némileg magasabb, 53 százalék azoknak az aránya, akik költségtérítéses képzésben vesznek részt és 47 százalék az államilag támogatott hitelfelvevők aránya, tehát a különbség nem feltűnő, nagyjából fele-fele arányú. Jobban megfigyelhető az eltérés a tanulási formák szerint. A nappali tagozaton tanuló hallgatók ugyanis 72 százaléka, míg a levelező oktatásban részt vevők 24 százaléka él a diákhitel lehetőségével. Az esti tagozaton tanulók aránya elenyésző.