E gyerekből pap lesz?

Közeledik az időpont, amikorra nem lehet tovább halogatni a választást: le kell tennünk valamelyik középiskola mellett a voksunkat. De melyik legyen az? Az erős gimi, egy szakközép vagy szakmát tanuljon a gyerek?

A megfelelő középiskola kiválasztása talán fontosabb minden addigi és minden azt követő választásnál. Miután az ember itt éli át a kamaszkort és jó esetben a felnőtté válást, olyan közeg, amely nemcsak a karrierjét, hanem szinte minden felnőtt emberi kapcsolatát meghatározza.

Na a saját vágyainkat valósítsuk meg a gyerek életében!
A szülő igyekszik a legjobbat megadni a gyerekének, de nagyon hajlamos a saját vágyait előbbre venni a gyermek képességeinél és lehetőségeinél. Tipikus hiba, meséli az öt gyermeket nevelő Zoltán, hogy az értelmiségi szülők készpénznek veszik, hogy a gyermek is mondjuk tanár vagy orvos lesz. „Mi két esetben is elkövettük ugyanazt a hibát. Két fiúnknál körömszakadtáig ragaszkodtunk a gimnáziumhoz, a vége azonban csúfos kudarc lett. Iskolaváltások, rengeteg probléma, évekig tartott, míg megtalálták a helyüket, mindketten szakmát tanultak, amelyet a mai napig szeretnek.”

Az apuka szerint persze nem arról van szó, hogy nem orientálhatjuk valami felé a gyerekeket (másik három gyermekénél remekül működött a gimnázium, majd az egyetem), hanem arról, hogy vegyük figyelembe az egyéni képességeket és motivációkat.

Az egyébként pedagógus Zoltán megemlíti a pályaválasztás másik sarkalatos pontját is, ami nem más, mint a munkaerőpiaci igényfelmérés. Ez az – magyarázza – amiről az „ingyenes” oktatás miatti felhőtlen örömünkben hajlamosak voltunk elfeledkezni. Három „sikeres”, egyetemet végzett gyermeke ma ugyanis rosszabb kilátásokkal él szellemi pályákon (mindannyian bölcsészkaron végeztek) mint a szakmunkás bátyusok. Döntés előtt érdemes ezért komolyan körbenézni a munkerőpiac kereslet-kínálat oldalán is.

A gimnázium a továbbtanulóknak lett kitalálva
 A gimnázium (legyen az akárhány osztályos) valójában a továbbtanulás előszobája. Az itt érettségizőknek döntő részben nincs is nagyon más lehetőségük, mint továbbtanulni, hiszen nincsen szakma a kezükben. Éppen ezért csak olyan fiataloknak van értelme ezt választani, akik képesek az önálló tanulásra, kollégium esetében a viszonylag önálló életre, érdemjegyeik pedig kiemelkedően jók.
Persze egy erős közepes bizonyítvánnyal is lehet értelme gimnáziumot választani, de csak abban az esetben, ha a tanulónak vannak plusz-kompetenciái: kiemelkedően zenél vagy sportol, és bizonyos tantárgyakban azért kiemelkedő.

Szakmát tanulni megéri
Egy közepes tanulónak vagy olyan kiemelkedőnek, aki készséget mutat bármely szakma iránt – legyen az asztalos, szakács vagy borász – érdemesebb a szakközépiskola mellett dönteni, itt ugyanis kenyérkereső tudás birtokába jut, ráadásul – ha lehetősége van – tovább is tanulhat szakterületén.
Szakmunkásképzőbe a gyengébb teljesítményt nyújtó nebulókat érdemes küldeni, de természetesen e szekcióba is beleférhetnek a jobban teljesítők.

Egy 14 éves korban meghozott döntés komoly kihatással van az ember életére. Ha tanácstalanok vagyunk szülőként, forduljunk szakemberekhez: beszéljünk pályaválasztási tanácsadóval, pszichológussal, tanárokkal. De, mindenek előtt a gyerekünkkel, mert bármilyen meglepőnek tűnhet, nem kizárt, hogy jobban tudja nálunk, mit szeretne csinálni.