Érettségi – a nemzetiségi írásbelikkel megkezdődnek a vizsgák
Pénteken a nemzetiségi írásbelikkel megkezdődik a tavaszi érettségi: a diákok a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakból adnak számot tudásukról. A hétvégén országszerte elballagnak a diákok a középiskolákból, majd hétfőn a magyar írásbelikkel folytatódnak a vizsgák.
A vizsga emelt és középszinten egyaránt 240 percig tart. Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A diákok először az I. feladatlapot kapják meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután osztják ki II. feladatlapot, amelynek a megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában összesen 1183 helyszínen várhatóan mintegy 110 700-an érettségiznek.
A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3197 érettségi vizsgabizottság működik közre.
Az írásbeli vizsgákat május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.
Az érettségizők közül 73 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban teheti le az úgynevezett rendes érettségit. Rajtuk kívül – élve az érettségi rendszer lehetőségeivel – mintegy 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát. A jelentkezők összességében várhatóan csaknem 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten – közölte a hivatal.
Hétfőn az első nagy vizsgatárgy, a magyar írásbeli érettségik következnek.
[shortcodefblock title=”Ballagás” igazitas=”right” szelesseg=”100″]A ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól – olvasható a http://jelesnapok.oszk.hu oldalon.
Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal.
Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.[/shortcodefblock]
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
